Globális felmelegedés, üvegházhatás

A tudósok és politikusok szerint a Föld legnagyobb környezeti problémája az üvegházhatás erősödése. Az ipari termelés robbanásszerű fejlődésével kialakult óriási gyárak, üzemek kéményei, az autók és más gépjárművek kipufogócsövei annyi mérgező anyagot juttatnak a levegőbe, hogy azok komolyan veszélyezteti bolygónk természeti egyensúlyát.

Mi is tulajdonképpen az üvegházhatás? Amint neve is mutatja, a földi légkör hő-visszatartó tulajdonságát jelenti, ami egyik fontos tényezője annak, hogy bolygónk nem hideg pusztaság. Hasonló módon működik, mint a fóliasátrak vagy a melegházak. A Nap által sugárzott energia nagy része nem jut át a légkörön (visszaverődik a világűrbe), másik hányadát maga a légkör nyeli el, de ami eljut a Földre, az ott elnyelődve hőenergiává alakul át. A Föld felszíne pedig ezt a hőt sugározza vissza a légkörbe, ezáltal melegítve annak alsó rétegeit. A felszín hosszú hullámú sugarakat is kibocsát, amelynek legnagyobb részét a levegő vízgőz- és széndioxid-tartalma elnyeli, hővé alakítja és visszasugározza a Föld felé. Ez a rendszer tartja melegen a bolygónkat, ami nagyon fontos és kellemes dolog.

A probléma ott kezdődött, hogy a modern kor embere leírhatatlan mennyiségben kezdett fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetni, egyre növekvő igényei kielégítésére. Ezzel drasztikusan növelve a levegő szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, halogén és egyéb üvegházhatású gáz tartalmát. Ezeknek a gázoknak a levegőben található koncentrációja évről - évre nő, fokozva ezzel a földi légkör üvegházhatását, ami globális felmelegedéshez, éghajlatváltozáshoz vezethet. Ennek mértékéről és hatásairól nincs egyetértés a tudósok körében. Tény, hogy a Föld történetében többször is bekövetkezett éghajlatváltozás. Gondoljunk a jégkorszakokra és az azokat követő felmelegedésekre. Ugyanakkor nem szabad legyinteni a téma kapcsán, mivel az is bizonyos, hogy nem lehet büntetlenül sok milliárd tonnányi szennyező anyagot a légkörbe juttatni. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) műholdjai felvételeket készítettek a Földről. Riasztó kép tárult a kutatók szeme elé. Az északi féltekén négy-öt kilométeres magasságban szinte összefüggő, a korábbinál magasabb koncentrációjú szén-dioxid felhő alakult ki.

Nehéz dolga van a tudósoknak, mert a légkör és az időjárás változásai rendkívül bonyolult kölcsönhatásban állnak az óceánokkal, a sarkok jégsapkáival.

A jelenlegi tendenciák alapján úgy becsülik, hogy a légszennyezés miatt az elkövetkező ötven-száz évben akár 5 Co-al emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Ez a várható hőmérsékletváltozás kb. akkora, mint amennyi a jégkorszaktól mostanáig következett be. Nehéz megállapítani, hogy egyes helyeken mekkora és milyen irányú lesz a hőmérsékletváltozás. Néhány helyen hőmérséklet-csökkenés is bekövetkezhet. A legnagyobb aggodalmat a sarkokon tapasztalható hőmérséklet-növekedés váltja ki. Ha a globális felmelegedés mértéke akkora lesz, hogy a sarki jégpáncélok olvadni kezdenek, az a tengerszint emelkedéséhez fog vezetni. Ez több milliárd ember lakóhelyét veszélyezteti, mivel a Föld népességének háromnegyede tengerparton, vagy annak közelében él Elképzelhető, hogy az üvegházhatás hatására szakadt le a közelmúltban az Antarktiszról egy több ezer négyzetkilométernyi nagyságú jégtábla.

Az üvegházhatás erősödése maga után vonhatja azt is, hogy szélsőségessé válik az éghajlat, ezért gyakrabban következhetnek be pusztító természeti katasztrófák. Az El Nino természeti jelenségét - ami pusztító hurrikánokkal és szökőárakkal járt együtt -, sokan a globális felmelegedés számlájára írják.
Egyes területeket árvíz, másokat tartós aszály fenyeget, eltolódhatnak az éghajlati sávok. A tengerszint-emelkedés, az aszály és más tényezők hatására emberek milliói kerekedhetnek fel, hogy lakóhelyet változtassanak. Ez a legújabb kori, soha nem látott méretű népvándorlás világméretű konfliktusokat okozhat.

Az emberiségnek komoly önvizsgálatot kell tartania, nem elég a környezetszennyezés csökkentéséhez a kormányok közötti megállapodás. Teljes körű szemléletváltásra van szükség, hiszen olyan dolgot veszíthetünk el, ami pótolhatatlan. Az emberek a légkörre úgy tekintenek, mint egy állandóan megújuló természeti forrásra, de még inkább sehogy sem tekintenek rá, egyszerűen nem veszik észre, pedig a hiánya.