Sokan viszolyognak a kígyóktól, azonban sokan az egzotikumot látják benne és egyre többen tartják otthon kedvencként ezeket az érdekes állatokat. A Földön élő mintegy 3000 kígyófajból hazánkban 7 faj honos (haragos sikló, erdei sikló, rézsikló, vízisikló, kockás sikló, keresztes vipera és parlagi vipera), amelyek mindegyike védett. Otthoni tartásuk elsősorban agresszivitásuk miatt nem javasolt. Terráriumban való tartásra a barátságosabb fajok alkalmasak. Ilyen az óriáskígyók közül a királypiton, amely 1,5 m-esre nő meg, és a tigrispiton, amely közel 5 m-es kifejlett korában. Kockás pitont és sziklapitont is szívesen tartanak a kígyókedvelők, azonban ők már agresszívebbek, gyakran harapnak. Kedveltek még a boák is, amelyek a 4 m-es testhosszt is elérhetik.
Ivar: a nemek jól megkülönböztethetőek a hátsó lábak hasi oldalán látható pontozásból. A tompa szögű nyíl pontozás hím, míg a kicsi, alig látható pontok a nöstényre jellemzőek. Ezen kivül a hím robosztus feje és vaskosabb teste is jellegzetes.
Tartás: egyedül is lehet, de célszerű egy hím és két-három nöstény állatot egy helyre rakni. Több hímet ne tartsunk egy helyen, mert rövid időn belül végeznek egymással. A náluk kisebb fiatalt sem kímélik. Természetesen figyelembe kell venni mozgás igényüket és ennek megfelelő alapterületű terráriumot választani nekik. Kis helyen csak stresszelik egymást és nem is szép látvány, ha egymás hegyén-hátán kénytelenek lenni ezek az állatok. Három-négy gekkó részére egy 100 x 50 x 60 cm terrárium már jól berendezhető. Mindenképpen alakítsunk ki legalább annyi búvóhelyet a számukra, ahány gekkót együtt tartunk. Ha tehetjük, helyezzünk el mászófát valamint nem éles sziklákat, köveket a helyükre. Dekorativ hatás mellet állataink vedlését megkönnyitjük és búvóhelyet is biztosítunk a számukra. Talajnak homokot javaslok, bár sokan erdei vagy kerti földet is használnak. Tisztítani rendszeresen kell mindegyiket, az ürülék kiemelésével a talajcsere két-három havonta elegendő.
Fűtés: nappal 26° - 32°C, éjszaka 20° - 22°C közötti hőmérséklet az optimális. Sokan talajfűtést vagy a terrárium pereméhez csíptetett spotlámpát alkalmaznak melegités céljára. Én a talajfűtést választottam, mert így éjszaka is van olyan helyük az állataimnak, ahová melegedni mehetnek egy sikeres vadászat után. Természetes környezetük éjszaka némileg lehül, bár a nappali meleget kisugárzó kövek sok gekkó számára jelentenek energia forrást.
Szaporitás: szaporitásukhoz érdemes pihenő idöszakot tartani a részükre. Ez annyit takar, hogy rövid, kb. két-három hétre a fűtésüket csökkentjük (időtartam, hőfok) és rövidebb nappali időszakot, megvilágitást biztosítunk nekik. A pihenő időszak elteltével fokozatosan visszaállítjuk eredeti tartási körülményeiket és több táplálékot biztosítunk a részükre.
Táplálék: eredeti élőhelyén különböző éjjel mozgó rovarokat, lárvákat fogyasztanak. Állatkereskedésekben kapható tücsök, viaszmolylárva, gyászbogár lárva, molylepke, rózsabogár lárva, szopós egér adható a részükre. Viaszmolylárva és szopós egér csak kiegészítő táplálékként kerüljön léjük (egér csak a nagy, kifejlett példányoknak), mert magas foszfor és zsírtartalmuk miatt nem előnyös nagy mennyiségben a gekkóknak. Főleg tücsök legyen a menü, heti egy alkalommal kalcium vagy ásványi anyag-por hozzáadásával. Én a tücsköket egy kis müanyag dobozban tárolom, száraz, meleg helyen, és etetés elött beszórok hozzájuk a már emlitett porokból. A doboz rázzásával a tücskökre kerül a kivánt ásványi anyag mennyiség, amit aztán megesznek a tücsökel együtt. Fiatal állatoknál heti három-négyszeri etetés az ajánlott, fejenként 5-8 kisméretü tücsökkel. Kifejlett gekkók heti két-három etetés mellett 10-12 közepes vagy nagy tücsköt fogyasztanak átlagban.
A teknősök
Magyarországon már nem számít különlegességnek, ha valaki teknőst tart. Mára az egyik legkedveltebb háziállattá vált, s nem sok emberrel találkozhatunk, aki ne hallott volna még az egyik legelterjedtebb fajról, az ékszerteknősről. A vízben élő teknősök fajtájához tartozik, s nem igényel különösebb gondoskodást. Ha sikerül kialakítanunk a számára ideális környezetet, akkor már az etetésen, és a havonta esedékes takarításon kívül nincs is más dolgunk, minthogy csodáljuk házi kedvencünk fejlődését.
Milyen teknőst válasszunk?
A választásnak két nagyon fontos szempont szerint kell történnie. Először is el kell dönteni, mennyi pénzt és helyet tudunk szánni kis kedvencünkre. A szárazföldi teknősök jóval drágábbak, mint vízben élő társaik, nem beszélve méreteikről, és igényeikről, tehát csak az esetben válasszunk ilyen fajt, ha legalább 4 nM szabad helyet tudunk biztosítani számukra akár a lakásban, akár kinn, a szabadban.
A vízben élő társaik kevésbé igényesek, egy jól kialakított terráriumon kívül nem igényelnek nagyobb mozgásterületet, s méretük is jóval kisebb, mint szárazföldi rokonaiké. Akár méret szerint is megválaszthatjuk leendő teknősünket, hiszen fajtól függően 9 cm-től (déli ékszerteknős), akár 66 cm-ig (keselyűteknős) is megnőhetnek.
A teknősök tartása
Elterjedt az a téves közhiedelem, hogy a teknősök mindent kibírnak, mindegy, hogy hol tartjuk őket. Igaz, hogy nem a legkényesebb állatok, de semmiféleképpen ne tartsuk őket műanyag kádban, mert teknősünk nem lesz hosszú életű. A különböző díszállat kereskedésekben már nagyon olcsón kaphatunk terráriumot. Ennek a méretét a teknős nagyságának megfelelően kell kiválasztani:
Akvárium hossza = kifejlett teknős páncélhossza x 5 cm
Akvárium szélessége = kifejlett teknős páncélhossza x 3 cm
A mélység legyen nagyjából 30-40 cm, ez ideális a teknősök számára. Mivel a vízi teknősöknek szükséges a fény az egészséges páncélnövekedéshez, mindenféleképpen szükséges a világítás, és természetesen egy napozórész, ahol kedvükre sütkérezhetnek. Fontos, hogy ne legyen nagyobb a szárazterület, mint a terrárium egyharmada.
Mivel etessünk egy teknőst?
Fontos, hogy teknősünk megkapja a számára szükséges vitaminokat, melyeket a természetben is a táplálékából szerez meg. Az alábbi a teknősök természetes étrendje:
Állati eredetű ételek:
Tubifex
légy
tücsök
csiga
pók
garnélarák / tüskés bolharák
szív mix
Növényi eredetű ételek:
saláta
alma
szőlő
spenót
káposztalevél
sárgalépa
vízinövények
A díszállat kereskedésekben szinte bármit megtalálhatunk, amire csak szüksége lehet egy teknősnek. Egy jó tanács: teknőseinknek hetente adjunk halat (liofilizáltat, vagy élőt), hogy páncéljuk kemény és ellenálló maradj on.
8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el: 1. § (1) Veszélyes állatnak minősülnek az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei. (2) Az 1. számú mellékletben nem szereplő fajok egyedeit, amennyiben egyedi tulajdonságaik ezt indokolják, az Átv. 20-21. §-ainak rendelkezései alapján a veszélyes állat tartásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság - a megjelölt szakhatóságok hozzájárulása alapján - veszélyes állattá nyilvánítja, mely határozat azonnali végrehajtásának van helye az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 63. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján. 2. § (1) Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki a) cselekvőképes és büntetlen előéletű, b) rendelkezik a 3. §-ban megjelölt szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz, d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával, e) biztosítja a 3. számú mellékletben - méreggel ölő állatfajok tartása esetében a 2-3. számú mellékletekben - előírt feltételeket, f) teljesíti a biztonsági előírásokat. (2) Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és a d)-f) pontokban előírt feltételeket biztosítja. (3) Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja a d)-f) pontokban előírt feltételeket - amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik -, továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel. (4) Az 1. § (2) bekezdése alapján veszélyes állattá nyilvánított egyedek tartási feltételeit és a tartás biztonsági előírásait az eljáró hatóság - a veszélyes állattá nyilvánítással egyidejűleg - egyedileg határozza meg. Amennyiben a tartáshoz szakképesítés indokolt a 3. § rendelkezését kell alkalmazni. Ha a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletben előírtaknak az Átv. 23. §-ának rendelkezése szerint kell eljárni. (5) A 3. számú mellékletben foglaltak a cirkuszi állatokra csak abban az esetben alkalmazhatók, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik. 3. § A 2. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú szakmai végzettségnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő, a vadász-vadtenyésztő, valamint az állattenyésztő és állat-egészségügyi szakképesítéseket, illetve a felsoroltakkal egyenértékű korábbi középfokú szakmai végzettségeket, továbbá az ennél magasabb szintű biológus, zoológus, az agrár és állatorvos végzettségeket, feltéve, hogy az illető legkevesebb 3 év szakmai gyakorlatot igazol megfelelő szakintézményben (pl. állatkert, vadaspark, cirkusz) teljesített munkaviszony (egyéb munkavégzésre irányuló tartós jogviszony) keretében. 4. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett veszélyes állattartás esetén a tartó az Átv.-ben meghatározott engedélyező hatóságnál, az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles. (2) A települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásba vételre [245/1998. (XII. 31.) Korm. r. 6. §] és ellenőrzésre köteles. Amennyiben a tartás körülményei az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelnek, a hatóság - az Átv.-ben meghatározott szakhatóságok hozzájárulásával - a tartást engedélyezi. Amennyiben a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletekben előírtaknak, az illetékes jegyző az Átv. 23. §-ában foglaltak szerint jár el. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő állatkertek - a biztonsági feltételek kivételével - a tartási feltételeket az e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül kötelesek biztosítani. 5. § A 4. § (1) bekezdés szerinti tartások eseteiben, ha a tartó természetes személy, 5 év folyamatos tartás alapján a 3. §-ban meghatározott képesítések hiányában is az engedélyező hatóságnak a szakismeretet biztosítottnak kell tekintenie a tartott egyedek tekintetében. Gazdálkodó szervezet esetében a 2. § (2) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni. 6. § A veszélyes állatok tartására vonatkozó feltételek megszegése esetén az eljáró hatóság az Átv.-ben meghatározott kötelezettségei mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott bírságot szab ki. 7. § E rendelet 1. számú mellékletében felsorolt veszélyes állatok köréből a pit bull terrier és keverékei, valamint a veszélyesnek nyilvánított eb tartására az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései vonatkoznak. 8. § A veszélyes állatok közül a tengeri kígyókra tartási engedély nem adható. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. 1. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez
Oh the cow in the meadow goes moo Oh the cow in the meadow goes moo Then the farmer hits him on the head and grinds him up And that's how we get Hamburgers.
A tehén azt mondja, hogy mú A tehén azt mondja, hogy mú De a gazda fejbevágja Azután jól megdarálja Így készül a hamburger
AJÁNLOM AZ OLDALT
Hogyan kell őket gondozni?
