Október 4. az Állatok Világnapja

Magyarország állattartása: kínzás, kényszerhízlalás, felelőtlen tartás

Hagyományosnak mondható, hogy október 4-e az Állatok Világnapja azzal telik el, hogy az állatvédők az ember által tartott gazdasági - kedvtelési állatok tenyésztését, tartását, a velük való bánásmódot összegezik.

Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok alatt általában az ember számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat beletartozik, amelyet az ember "szeretetből", a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott (Magyarországon sok tízezer ilyen célból elpusztított) állatról, és a kísérleti laborok-telepek állatairól sem.

Az Ország állattartási kultúrája vad-haszonorientált, a humánus alternatíva nem érvényesül. A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik - hízlalják, sok esetben minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is gyalázatos. Libák-szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotban jutnak a "végcélhoz", juhok - sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt. Az állatok feldolgozása ilyen előzmények után valósul meg, ezt a minőséget kapjuk vissza mi laikusok, mikor az étkezéshez vesszük meg a hozzávalókat.

A kedvtelési állatok évről évre egyre szélesebb körűvé növik ki magukat, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem a hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja áll rendelkezésre legális-illegális formában a vásárlónak. Az állatok beszerzése egyéni úton és állatkereskedéseken keresztül is megvalósulhat. A kedvtelési állattartás a felelőségen kell, hogy alapuljon. A "kedvenc" céljából tartott állatokat egy életen át kellene tartanunk, és megfelelő fedezettel kellene rendelkeznünk a tartási-egészségmegőrzési költségek fedezése végett. Ezzel szemben Magyarországon évente több százezer állat válik kóborrá, a gyepmesteri telepeken az országban 150.000. állat pusztul el (Szegeden pl. 1000-1500).

A tél közeledtével ruhatárunk kabátjait is selejtezzük, és van, aki sok százezres prémből készült testfedővel helyettesíti a régi kabátot. Gondoljuk arra, hogy csak az országban 20.000. szürke róka válik a prémkészítés áldozatául, a más, ilyen célból tenyésztett apró gerincesek (hörcsögök, nyércek, csincsillák) száma sok százezer. Ha nem vásárolunk prémeket, csökken az igény, és a termelési kapacitás. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen az élő állatból készült prémnek is van alternatívája.

A laborállatok kérdésköre igen bonyolult. Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni azért arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumban a kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen határozott. A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a 100 milliót, védelmük fontosságára való tekintettel "saját" napjuk van, mégpedig: Laboratóriumi Állatok Világnapja minden évben április 24-e.

Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti normát, hogy aztán majd mi, emberek egymással szemben is hasonlóképpen bánhassunk.

Bárki lehet állatvédő, hiszen a bennünket körülvevő világot mi magunk alakítjuk!