Mérgező űrhajódarabok

A Kazahsztánban található Bajkonurból sok űrhajót indítanak útnak, hogy felfedezzék velük a világűrt. Ez nagy szolgálat a tudománynak, ám van az ügynek árnyoldala is. A kilövéskor a talajra visszahulló űrhajóalkatrészek és az üzemanyag ugyanis sok, az egészségre ártalmas anyagot tartalmaz. Az altaji területen, ahol a Csillagváros található, egy időben sok gyermek sárgasággal jött a világra.

Az első ember alkotta mesterséges műholdat 1957. október 4-én a Szovjetunió bocsátotta fel az űrbe, amely Sputnik-1 néven vált ismertté. A műhold egy 56 centiméter átmérőjű, 83,6 kilogramm súlyú gömb volt. Ezt követte 1958-ban az amerikaiak Explorer-1 nevű első Föld körüli pályán keringő műholdja. Fontos esemény volt az űrkutatás történetében a Holdra szállás 1969. július 21-én, amikor is első ízben tette ember lábát egy idegen égitestre. Az első űrállomás szintén a volt Szovjetunió nevéhez fűződik. 1971-ben a Szojuz és a Szaljut-1 keringés közbeni összekapcsolásával jött létre. Az űrhajózás kiszélesedésével a Földet körülvevő űr szennyezése is megkezdődött.

Mondhatnánk azt is, hogy a környezetszennyezés új korszakba lépett. Az Egyesült Államok több mint hétezer olyan Föld körül keringő tárgyat követ nyomon, amelyek néhány centiméternél nagyobb átmérőjűek. Közülük sok rakétarobbanások törmeléke. Sokan félnek attól, hogy ez az orbitális pályán keringő hulladék összeütközhet űrhajókkal, műholdakkal, ám ennek a szakértők szerint nagyon kicsi az esélye.

Az űrszemét egyelőre több gondot okoz a Földön, mint azon kívül. A Magyar Hírlapban megjelent írás szerint évtizedek óta súlyos mérgezést szenvednek el Oroszországban az altaji terület lakói, ide esnek le ugyanis a Bajkonurból útnak indított űrhajók levált darabjai. A környezetvédők szerint az űrjárművek meghajtásához használt folyékony üzemanyag sok olyan összetevőt tartalmaz, amelyek súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak az élőlények szervezetében.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 1989-ben feltűnően sok sárgabőrű gyermek született az altaji területen, ahol a Csillagváros található. Az újszülöttek másfél-két hónapig voltak sárgák, aztán kigyógyultak az ismeretlen kórból. A Kazahsztán, Kína, Mongólia, Oroszország határvidékén fekvő területre hullanak vissza a kazahsztáni Bajkonurból kilőtt űrhajók leváló üzemanyagtartályai és egyéb darabjai. A sárgasággal világra jött újszülöttek vérében igen magas koncentrációban volt jelen a bilirubin nevű anyag. Ez nemcsak a sárgaságért felelős, de csecsemőknél agykárosodást is okozhat.

Az orosz hatóságok nem ismerik el a megbetegedésekkel kapcsolatban, hogy azokat az űrszemét okozta volna. A környezetvédők azonban azt követelik, változtassák meg az űrhajók röppályáját, hogy a leváló alkatrészek ne lakott területen érjenek földet. Ennek több akadálya is van. Az egyik az, hogy a helyi vezetésnek a szemetelésért kártérítést fizet az orosz állam, ami fontos bevétele az ott élőknek. A másik ok az odalátogató turisták, akik űrhajódarabokat fényképezni mennek oda - ők szintén fontos bevételi forrást jelentenek a helybélieknek. Hogy nem csekély összegről van szó, az is jelzi, hogy a szomszédos területek vezetői már jelezték, szívesen fogadják az égből aláhulló bevételt, annak ellenére, hogy egyre inkább bizonyított, súlyos mérgezésnek lennének kitéve.