„AZ ERDŐ ÖRÖK,

DE AZ EMBER MÚLANDÓ „

Amikor azt halljuk erdőgazdálkodás, vajon tudjuk e miről is van szó? Fa kivágás ? Vadászgatás? Mi dolga lehet egy erdészeti részvénytársaságnak? Erre kértünk választ

 Dr. Papp Tivadartól, a Mecseki Erdészeti Rt termelési vezérigazgató-helyettesétől.

n    A laikus ember arra gondol, hogy az erdő csak addig tart, míg a fákat kivágják. Ez kérem tévedés. Az erdő a világ legfejlettebb életközössége, s éppen ez benne a csodálatos. Az erdő örök, míg az ember a maga 60 - 80 évével múlandó.

n    Mit jelent az, hogy életközösség?

n    A fák a talajban élnek. A felszín alatt is van egy kis életközösség. Gombák, mikroorganizmusok. A talaj színén a mohák, zuzmók, lágyszárúak, a virágok. Aztán a cserjék és a fás szárú  növények. Ez a növényzet. És ebben él az állatvilág. Ezzel az életközösséggel foglalkozik az erdész, akinek olyan munkát kell végeznie, aminek alapja a természet megismerése. Meg kell ismerni a természetet magát, mert annak  törvényei vannak, s ha azokat nem ismeri valaki, akkor súlyos szakmai hibákat követhet el. Az erdész legfőbb feladata, hogy az életközösség egyensúlyát fenntartsa. Mi fatermesztési folyamatot végzünk és ez teljesen természetes állapot, hisz a fák is megszületnek, megnőnek és elhalnak. Az erdőgazdálkodás- túl az élőhellyel való gazdálkodáson - egyben egy sajátságos nemzetgazdálkodási tevékenység is.

n    Miért sajátságos ez a feladat?

n    Éppen az egyensúly miatt. Kell, hogy mindig legyenek az élővilág képviselőinek alkalmas helyei, ahol születnek, élnek, virágoznak, és így tovább, ugyan akkor pedig ki kell elégíteni a nemzetgazdaság materiális igényeit is. Tehát fára van szükség. Ipari alapanyagra, bútor anyagra. S van még egy feladat, amit szintén törvény szabályoz. Az üdülés, a turisztika, a sport. Ha mindezt végig gondoljuk, látnunk kell, hogy az erdésznek nincs is annyira könnyű dolga.

n    Azt mondják, az erdész unokái örökségével gazdálkodik. Mit jelent ez pontosan?

n    Amit kapott, amit rábíztak, nem herdálhatja el, hanem mint jó nagypapának, tovább kell adnia ezeket az értékeket. Ez nem megy máshogy, mint ha kivágta a fát, akkor újat is kell ültetnie. Lehetőleg akkor kivágni, mikor a fiatal már ott van.

n    Gyakran felhördül a társadalom, hogy mekkora erdőrészeket, egészséges, nagy fákat vágnak ki. Ilyenkor mi a helyzet?

n    A fakitermelés a közvélemény előtt zajlik, ezt látják. Az már senkinek nem tűnik fel, amikor csak néhány fát vágunk ki, mert tisztítjuk, gyérítjük az erdőt. A véghasználat során a vágásérett fákat vágjuk ki. Ez nagyobb területet érint, így szembetűnőbb. Ezért kell úgy végezni, hogy a kis tölgy és bükk csemeték már ott legyenek az öreg erdő alatt. Ezt hívjuk természetes felújításnak. Még nem hallottam olyanról, hogy a bányák művelése miatt tiltakoztak volna emberek. Pedig ahonnan a szenet, olajat kibányászták, ott már az életben nem lesz többet semmi. A fa az egyetlen újra termelhető energiaforrás. Megfelelő tájékoztatással a közvélemény elfogadja, megérti érveinket.

n    Hol és hogyan kívánják megoldani a tájékoztatást?

n    Az iskolákban. Ezért született meg az erdei iskolák gondolata. A Mecseki Erdészeti Rt - nek Árpádtetőn és Sasréten van minden igényt kielégítő és tökéletesen felszerelt erdei iskolája, ahol mesélni kezdünk az általános iskolásoknak. Sajnos kimaradt egy-két generáció, akik nem tanultam meg az erdőben viselkedni (kárt okozni már inkább). Ahogy az erdész neveli az erdőt, úgy neveljük mi ezeket a gyerekeket, akik rendkívül fogékonyak. Kivisszük őket az erdőbe, hogy a természetben tanuljanak a természetről. Ha már újra akarunk valamit építeni, kezdjük ezeknél a fiataloknál, mert mire ők szülők lesznek, már magunk mellé állítottuk őket és megnyertük a csatát.

n    Az erdőben nem csak növények, állatok is vannak.

n    Így igaz. És az élőhely egyensúly egyik leglátványosabb eleme a vadállomány, mely teszi a maga dolgát. Ha leesik a makk a tölgyfáról, bekapja a vaddisznó. Nem tud kikelni újabb facsemete. Ha mégis kikel, akkor jön az őz vagy a szarvas és lerágja. Ha a vadállomány túlságosan elszaporodik, akkor saját élőhelyét teszi tönkre. Úgy, ahogy az ember teszi ezt a földdel. Ahhoz, hogy kiváló minőséget produkáljunk, szükséges a szelekció. Ez az erdész, a vadász feladata. Az erdőgazdálkodás az élőhellyel való gazdálkodás, s az élőhelynek része a vadállomány. Míg az előbbinek a faállomány termesztése az elsődleges célja úgy, hogy közben ellássa az üdülési, pihenési funkciókat is, a vadgazdálkodás feladata pedig kiváló minőséget produkálni az egyensúly fenntartásával. Ám nálunk nincs farkas, medve, sakál, sőt hiúz sem, ezért az erdésznek, vadásznak kell odamenni a puskával és elvégezni a szabályozást.

n    Mi a különbség a vadászat és a vadgazdálkodás között?

n    Míg a vadászat szórakozás, amiért kemény pénzeket kell fizetni, addig a vadgazdálkodás megteremti a gyönyörű trófeákat, produkálja azt a létszámot, amiből az „árut” ki lehet lőni. A gazdálkodás szisztematikusan felépített és kemény törvények által behatárolt tevékenység.

n    Milyen törvények ezek?

n     A természet, az erdő és a vad védelméről szóló törvények. E három törvény fókuszában történik a gazdálkodás. Ebből következik, hogy nem lehet elkövetni szabálytalanságokat, nem lehet kiskapukat keresni, mert rögtön megbüntetnek.

n    Elképzelések, tervek a közeljövőben?

n    Baranya erdősültsége magasabb, mint az országos átlag, ugyanakkor még legalább 20 ezer hektárt lehetne betelepíteni, s ezáltal a parlagföldeket is tudnánk hasznosítani. Ez kiemelt lehetőség. Az Ormánság rendkívül hátrányos helyzetű vidék. Az ottani erdőtelepítésnek munkahelyteremtés, infrastruktúra bővítés lehet a vonzata. Ha beindul ez a program, előállhat egy olyan „idilli” állapot, hogy az erdősültség elérje az EU elvárást.

Sándor Zsuzsa