Kozmetikai állatkísérletek

Tudod-e? Az állatkísérletek 63%-a hadászati célokat szolgál, 31%-ukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és alig 6%-uk az, amit gyógyászati célból végeznek! statisztika: PETA

A kozmetikumok mellékhatásainak vizsgálatához általában háromféle kísérleti módszert alkalmaznak. Az LD-50-teszt azt méri, hogy a szernek mekkora adagjától pusztul el a kísérleti állatok, egerek, patkányok fele.

Így tesztelik például a rúzsokat is. Azt, hogy egy sampon, hajlakk, szempillafesték irritálja-e a szemet, úgy ellenőrzik, hogy kalodába zárt, mesterségesen éberen tartott nyúl szemébe csöpögtetik az anyagot napokon keresztül; az állat természetesen előbb-utóbb megvakul.

A dezodorokat, arckrémeket emlősállatok leborotvált testfelületére kenik, közben figyelik, mennyire pirosodik, duzzad a bőr, kialakul-e gyulladás, esetleg hosszú távon rákosodás. (Többek között ezekről a kísérletekről és áldozataikról láthatsz fényképeket a Fotók oldalon.)

Szükséges vagy felesleges?

A kozmetikaiparban végzett állatkísérletek feleslegesek, mert
1. állatok kínzásával és megölésével járnak
2. megbízhatatlan, pontatlan eredményt adnak
3. költségesek
4. számos megbízható alternatív kísérleti módszer létezik, melyekkel helyettesíteni lehet őket.

A fejlettebb nemzetek ezt már jó ideje felismerték és be is tiltották az ilyen jellegű teszteket. Az Európai Unió területén 2003-tól tilos a kozmetikai állatkísérletek végzése, 2009-től pedig tilos lesz az ily módon tesztelt termékek behozatala az Unió országaiba. (Erről bővebben itt olvashatsz.)

Hazánk szerencsére élen járt a kozmetikai állatkísérletek betiltatásában, hiszen már első állatvédelmi törvényünk (1998. évi XXVIII.tv.) kimondja, hogy "szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható."

Ennek ellenére hazánkban is rengeteg állatokon tesztelt kozmetikumot találunk a boltok polcain.
Néhány multi továbbra is makacsul ragaszkodik az ódivatú állatkísérletekhez, még akkor is, ha azokat helyettesíteni lehet sokkal megbízhatóbb, alternatív módszerekkel. Némi józan ésszel hamar belátható, hogy pl. egy emberi sejttenyészeten, emberi szöveten, szervkultúrán végzett toxicitási teszt sokkal megbízhatóbb eredményt ad az emberre nézve, mint ha pl. kutya vagináján, vagy hörcsög végbelén tesztelik az adott kozmetikum alapanyagait.

Az állatkísérletek természetesen nem csak a kozmetikaiparban tévesztik meg a fogyasztókat. A gyógyászati célú állatkísérletek épp olyan veszélyesek és megbízhatatlanok, mint "szépészeti társaik".

Vitathatatlanul köszönhet a tudomány néhány fontos eredményt az állatkísérleteknek, azonban ne felejtsük el, hogy pl. a penicilin felfedezése idején nem állt még rendelkezésünkre olyan technika, mellyel ma rendelkezünk és ami sokkal megbízhatóbban helyettesítheti az állatkísérleteket.

Számos tragédia származott ellenben abból, hogy állatok százain letesztelt és ártalmatlannak ítélt termékek emberek halálát okozták - hiszen egy adott faj esetében kapott eredmények nem biztos, hogy egy másik faj esetében is ugyanazt mutatják.

Számos eredményt annak köszönhetünk, hogy NEM tesztelték le az adott terméket állatokon (pl. ma sem lenne aszpirinünk, ha azt macskákon is tesztelték volna) és bizonyára rengeteg jó termék sosem jutott el a nyilvánossághoz, mert - bár lehet, hogy emberre veszélytelen - , de esetleg állatoknál súlyos mellékhatásokat okozott.

Nyilván kevesen mondanák, hogy szüntessenek be olyan kísérleteket, melyeket kizárólag állatokon lehet elvégezni (bár ezek eredményei kétségesek és morális hátterükről sokat lehetne vitatkozni), azonban a józan ész azt diktálja: ha létezik ugyanolyan megbízható, ugyanolyan hatásos tesztelési metódus, akkor az állatkísérletet azzal HELYETTESÍTENI KELL!

Az alternatív kísérleti módszereket ugyanolyan szigorú előírások szabályozzák, mint az állatkísérleteket. Hatékonyságukat ellenőrzik, bevizsgálják, és határozatot hoznak róla, milyen téren ismerik el, milyen területeken lehet bevezetni őket, milyen módon helyettesíthetik az élő állatokon való kísérletezést. Ha tehát egy terméket nem állatokon teszteltek, hanem más, engedélyezett módszerekkel, az pontosan ugyanolyan biztonságos (vagy biztonságosabb), mint az állatkísérletekkel tesztelt termék.

Szadista kísérletek

A legtöbb kísérletre, amit állatokon végeznek, még csak azt sem foghatjuk rá, hogy, úgymond, "jó célt szolgál", vagyis emberi, állati betegségek kutatására és gyógymódok, gyógyszerek fejlesztésére szolgál. Az emberi elme hihetetlen gonoszsága megdöbbentő kegyetlenségeket képes kitalálni.

Állatkölyköket vakítanak, süketítenek meg, hogy megnézzék, hogy maradnak életben majd felnőtt korukban, ha külvilági ingerek nélkül nőnek fel; második fejet műtenek egy kutyára, hogy lássák, vajon mi fog történni (ez igen népszerű kísérlet és többen elvégezték már; minden esetben az állat halálával végződött), középkorinak beillő kínzóeszközzel nyújtanak négy felé állatokat, hogy vajon mikor repednek szét a csontjaik; mesterségesen elgyengítik macskák gerincoszlopát, hogy megnézzék, vajon tudnak-e mozogni két lábbal vonszolva magukat; elektromos csatlakozókat műtenek állatok agyába, hogy elektromos impulzusokkal félelmet és fájdalmat válthassanak ki bennük... és ez csak néhány példa. Ezek azok a teljesen felesleges, szükségtelen és céltalan kísérletek, amik ellen szerte a világon minden állatvédő szervezet tiltakozik! Bővebben néhány értelmetlen kísérletről.