Elt�n�ben legk�zelebbi rokonaink...


T�bb mint egy �vsz�zad telt el �gy, hogy F�ld�nkr�l nem halt ki f�eml�s. A tud�sok most sajnos megbizonyosodtak r�la, hogy egy nyugat-afrikai majom-alfaj elt�nt - �r�kre. A Miss Waldron v�r�s kolobuszak�nt ismert majom kihal�sa a szak�rt�k szerint ak�r el�fut�ra is lehet legk�zelebbi rokonaink j�v�beli elt�n�s�nek.

A 240 ismert f�eml�sfaj k�z�l 19 kritikus m�rt�kben vesz�lyeztetett; 1996-ban ezen fajok sz�ma m�g csak 13 volt. Ez a besorol�s azokat a fajokat �rinti, melyeknek popul�ci�i illetve �lettere sz�ls�s�gesen �s gyorsan lecs�kkent. A megmaradt egyedek n�h�ny sz�z, vagy a "legjobb" esetben n�h�ny ezer p�ld�nyt jelentenek.

Ha popul�ci�ik ilyen m�rt�kben cs�kkennek tov�bb, n�h�ny faj nem fogja t�l�lni ezt az �vtizedet sem. Ez a csoport 8 brazil majomfajt, 2 indon�ziai emberszab�s�- �s egy majomfajt, 3 vietn�mi majomfajt, 1 kenyai �s egy perui majomfajt, valamint 3 madagaszk�ri lem�r fajt foglal mag�ba a Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g (IUCN) 2000-es Vesz�lyeztetett �llatok v�r�s list�j�nak adatai alapj�n.

Az IUCN k�vetkez� vesz�lyeztetetts�gi besorol�sa szerint a vesz�lyeztetett szinten 46 f�eml�s faj �ll, mely sz�m 1996-ban m�g 29 volt. Ezek a fajok igen magas val�sz�n�s�ggel hamarosan kipusztulnak; n�h�nyuk ak�r az elk�vetkez� 20 �ven bel�l.

51 fajt a "s�r�l�keny" kateg�ri�ba sorolnak. Ezeknek a f�eml�s�knek kicsivel magasabb l�tsz�m� az �llom�nya, �m ebben az �vsz�zadban ak�r el is t�nhetnek.

Hi�ba a nemzetk�zi egyezm�nyek, a rendszeres ellen�rz�s, a b�rs�gok - a dzsungelh�s-v�ls�g szinte lek�zdhetetlennek l�tszik. T�bb tud�s �s pedag�gus ez�rt egy olyan oktat�si rendszert dolgozott ki, mellyel a bennsz�l�tt fiatalokat, - a k�s�bbi potenci�lis vad�szokat - pr�b�lj�k j� ir�nyba terelni. A program keret�ben megismertetik �ket a vad�llatokkal, megmagyar�zz�k nekik, mi�rt nem szabad elejteni �ket, �s tudatos�tj�k benn�k, hogy vannak olyan �llatok, melyekb�l az utols� p�ld�nyok �lnek k�r�l�tt�k. Az oktat�s sor�n szem�lyesen is tal�lkoznak a gyerekek a helyi rezerv�tumban �l� (�ltal�ban csemp�szekt�l elkobzott, vagy fogs�gban sz�letett, rehabilit�ci�s programon r�szt vev�) �llatokkal. Ha megn�zed az al�bbi vide�t, a k�vetkez�ket l�thatod: - a Discovery Channel �ssze�ll�t�sa a v�ls�ghelyzetr�l (fakiv�g�s, bushmeat) - Jane Goodall �s m�s szaktekint�lyek nyilatkozata a t�m�ban - riport az oktat�si programr�l Dr. Kerry Bowmannel Figyelem! A vide�t gyeng�bb idegzet�eknek nem aj�nljuk! (L�that� benne, ahogy sz�tdarabolnak egy gorill�t.) A VIDEO

A kritikus m�rt�kben vesz�lyeztetetett, a vesz�lyeztetett �s s�r�l�keny fajok sz�ma �sszesen 116, k�zel fele az ismert 240 f�eml�s-fajnak.

10 000 �vvel ezel�tt, amikor a legut�bbi J�gkorszak v�get �rt, a p�vi�nok k�tszer annyi egyeddel voltak jelen, mint az emberek. Ha minden nem emberi fajt �sszes�t�nk, bele�rtve az alacsonyabb szint� fajok �ri�si popul�ci�it is, az emberi popul�ci� elt�rp�lt mellett�k.

M�ra ez az ar�ny megv�ltozott. A mez�gazdas�g fejl�d�se gyors emberi popul�ci�-n�veked�shez vezetett, �s kb. 2000 �vvel ezel�tt a 300 milli�s l�tsz�m� emberis�g v�lt a f�eml�s�k k�z�l a legn�pesebb�. 1930-ra a 2 milli�rd ember val�sz�n�leg az �sszes m�s f�eml�st t�lsz�rnyalta.

Mi �s rokonaink

Ma, 6,1 milli�rdan vagyunk, �s popul�ci�nk folyamatosan n�vekszik. Ezzel sok evol�ci�s rokonunk t�l�l�s�t vesz�lyeztetj�k, k�zt�k a legk�zelebbiek�t is, a csimp�nzokat �s bonob�kat (t�rpecsimp�nz), melyek g�n�llom�nya t�bb, mint 98 %-ban megegyezik a mi�nkkel.

M�g az emberek a f�ld minden ter�let�t elfoglalj�k, addig a t�bbi f�eml�s igen er�sen k�t�dik a saj�t �letter�hez. A f�eml�s�k k�zel 3 r�sze csak 4 orsz�gban �l : Braz�li�ban, a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�gban (kor�bban Zaire), Indon�zi�ban �s Madagaszk�ron. Ezekben az orsz�gokban az erd�s�gek cs�kkennek. A vesz�lyeztetett fajok 90%-�t az �lett�r elveszt�se nagyban �rinti, ez�ltal ezeken a ter�leteken koncentr�ci�juk megn�vekszik, �s �gy genetikailag is s�r�l�kenny� v�lnak.

Indon�zi�ban az erd�k �s azok lak�i a fakitermel�s mellett korrupci�t�l �s politikai instabilit�st�l is szenvednek. Az elm�lt �vtized sor�n a fakitermel�s megk�tszerez�d�tt; ez �vente 2 milli� hekt�rt �rint. Ez�ltal az or�ngut�nok sz�ma a fel�re cs�kkent. 2005-re az orsz�g Szum�tra �sszes s�kter�leti erdej�nek elveszt�s�vel sz�molhat, �gy m�s fajokkal egy�tt a kritikus m�rt�kben vesz�lyeztetett szum�trai or�ngut�n kihal�s�val is. A borne�i or�ngut�n, ha a jelenlegi tendenci�k folytat�dnak, 2010-re ki fog pusztulni.

Legk�zelebbi rokonunk, a bonob� Kong�ban honos. Ez egy olyan orsz�g, melyet h�bor�k �s k�lf�ldi katonai-, valamint gerillacsoportok �lland� csat�roz�sa s�jt. T�bb m�s r�gi�beli f�eml�ssel egy�tt a lassan szaporod� bonob� is nagyon gyors l�tsz�mcs�kken�ssel szembes�lt. 1980-ban k�zel 100 000 p�ld�nyuk �lt, m�ra viszont kevesebb, mint 10 000 �l bel�l�k.

B�r a h�bor�k t�bb milli� menek�ltet gener�ltak, tal�n cs�kkentett�k a vad�llatok h�s�t �rint� keresletet, �s a kialakult renyhe gazdas�gi helyzet hat�s�ra kevesebb lett a fakitermel�s a Kong�n�l, ez az az orsz�g, mely Afrika megmaradt es�erdeinek fel�t �rzi. Ha a politikai stabilit�s visszat�r, az elk�vetkez� �vekben a fakitermel�s sokszoros�ra n�vekedhet, ezzel pedig felgyorsulhat az emberszab�s�akat �rint� kipusztul�si folyamat.

A gorill�k sz�ma ijeszt�en alacsony szintre cs�kkent, legf�k�pp az illeg�lis kereskedelmi vad�szat miatt. Kevesebb, mint 325 hegyi gorilla �l a F�ld�n, �s mindannyian egy alpopul�ci�ban �lnek Ruanda, Kong� �s Uganda ter�let�n. A legritk�bb, a Cross River gorilla, m�ra m�r csak 150-200 egyedet sz�ml�l a Kamerun - Nig�ria hat�rvid�ken sz�tsz�r�dva.

Vad�szat, erd�irt�s �s a k�vetkezm�nyek

Nyugat �s K�z�p Afrika r�szein a vad�szat nagyobb vesz�lyt jelent, mint az erd�k irt�sa. Vad�llath�s kereskedelem folyik itt, mely els�sorban az erdei antilopokat, vaddiszn�kat �s a f�eml�s�ket �rinti, �vi 1 milli�rd doll�r �rt�kben. Azokon a ter�leteken, ahol a szoci�lis forrong�sok t�nkretett�k a hagyom�nyos gazdas�gi tev�kenys�geket, �s az �tlagos �vi bev�tele egy csal�dnak kevesebb, mint 100 doll�r, az �vi ak�r 1000 doll�r kereset�nek vonzereje sokakat vad�szatra cs�b�t. A fakitermel�- �s b�ny�szv�llalatok letarolt�k az erd�s�geket, a nyomukban �p�l� telep�l�sek megn�velt�k a vadh�s ir�nti keresletet, ki�p�tett �tjaik pedig seg�tik a vad�szatot.

Hossz� t�von a vad�szat azonban semmif�lek�ppen sem nyeres�ges, hisz a vad�llom�nyok, - f�leg a nagy, lassan szaporod� emberszab�s�ak, - igen gyorsan megtizedel�dnek. A Kong� medenc�ben t�bb, mint 1 milli� tonna vadh�st fogyasztanak �vente, mely majdnem 6-szor annyi, mint amennyi az erd�k fenntarthat� hozama lenne. A kereskedelmi vad�szat ki�r�tette az erd�ket, melyek egyszer r�gen tele voltak �llatokkal.

B�r az �slakos k�z�ss�gek r�g�ta vad�llatokat fogyasztanak, �s feh�rj�j�k 60%-�t a vadh�s adja, manaps�g a vadh�s nagy r�sz�t a v�rosokban fogyasztj�k. Ahogyan a v�rosok n�vekednek, �s a vadh�s-piac feler�s�dik, hogy kiel�g�tse a keresletet, �gy a becsl�sek szerint az afrikai emberszab�s�ak popul�ci�it kevesebb, mint 20 �v alatt lerad�rozz�k a f�ld sz�n�r�l.

A f�eml�s�k megment�se �rdek�ben minden eszk�zre sz�ks�g van az illeg�lis fakitermel�s �s vad�szat megzabol�z�s�ra. Az illeg�lis fakitermel�s �ri�si �serd�ket rombol le. A vadh�s nagy r�sze v�dett ter�letekr�l sz�rmazik. A f�eml�s�k nemzetk�zi kereskedelme m�r t�rv�nytelen, �s a Washingtoni Egyezm�ny (CITES) hat�lya al� esik. �m am�g a t�rv�nyek betartat�sa hi�nyzik, az illeg�lis tev�kenys�gek folytat�dnak.

Megold�s: vad�szat helyett �koturizmus

A biol�giailag gazdag ter�letek nagy blokkjai �j parkokk� alak�that�k, melyekben a vad�llatok �s az emberek sz�ks�gleteit szem el�tt lehetne tartani. Az �koturizmus a f�eml�s�k meg�rz�s�t t�mogathatn�, �s a vad�szok alternat�v j�vedelemk�nt a parkok meg�v�s�n dolgozhatn�nak, miut�n siker�lt meg�rtetni vel�k, hogy az �l� �llatok sokkal �rt�kesebbek, mint a halottak.

Saj�t magunk jobb meg�rt�se - biol�gi�nk, pszichol�gi�nk �s szociol�gi�nk - nagy r�szben f�gg legk�zelebbi �l� rokonaink jobb meg�rt�s�t�l. Ha elpuszt�tjuk �ket, tal�n sohasem fogjuk teljesen meg�rteni saj�t magunkat sem.