Az es�erd�k puszt�t�sa

A F�ld erdeinek egyharmad�t az es�erd�k teszik ki. Egyel�re. Ugyanis az erd�irt�s napjainkban meghaladja az �vi 200 000 km2-t. Az amaz�niai es�erd�k eredeti ter�let�kb�l m�r mintegy 25%-ot vesztettek. Tud�sok szerint ha ilyen �temben folyik tov�bb a fakitermel�s 15-20 �ven bel�l elt�nhetnek az �serd�k.

A F�ld erdeinek egyharmad�t az es�erd�k teszik ki, ezek k�z�l a legnagyobb a d�l-amerikai Amazonas-medenc�ben tal�lhat�. Es�erd�k - b�r nem olyan nagy kiterjed�s�ek - tal�lhat�k m�g Afrik�ban, D�lkelet-�zsi�ban, Ausztr�li�ban �s K�z�p-Amerik�ban is. Ezek egy�ttes ter�lete nagyj�b�l megegyezik az amazonasi erd�k�vel. A tr�pusi es�erd�kben az id�j�r�s �vszakr�l-�vszakra alig v�ltozik, ez a F�ld legegyenletesebb �ghajlat� t�ja. Rendszeresen esik az es�, az �vi csapad�kmennyis�g 2000 �s 4000 mm, napi �tlagh�m�rs�klet 26 Co k�r�l mozog, a leveg� p�ratartalma igen magas. A tr�pusi es�erd�k a f�ldi �let paradicsomai, burj�nzik benn�k az �let, F�ld t�dej�nek is szokt�k nevezni �ket, mivel hatalmas fel�let�kkel cs�kkentik a l�gk�r sz�n-dioxid szintj�t, rengeteg oxig�nt termelnek, s�t a l�gk�rben tal�lhat� port is megk�tik a levelek fel�let�n.

Sajnos az emberi moh�s�g �s ostobas�g vesz�lybe sodorta az es�erd�k l�t�t. Az erd�irt�s napjainkban meghaladja az �vi 200 000 km2-t. Az amaz�niai es�erd�k eredeti ter�let�kb�l m�r mintegy 25%-ot vesztettek, ez az emberi beavatkoz�sok miatt megkezd�d�tt folyamatoknak k�sz�nhet�. A pusztul�s okai a v�z k�rforg�si folyamat�nak megv�ltoz�s�ban �s az eg�szs�ges n�v�nyzet cs�kken�s�ben keresend�k. Mivel a v�znek a l�gk�rbe t�rt�n� visszat�r�se nagym�rt�kben f�gg a n�v�nyzett�l, az ut�bbi id�ben az erd�k v�zh�ztart�sa el�gg� instabill� v�lt.

Az es�erd�ket k�l�nf�le c�lok miatt irtj�k az emberek. Az els�rend� ok az, hogy ez�ltal mez�gazdas�gi term�ter�lethez, illetve az �llattart�shoz sz�ks�ges legel�kh�z jusson a helyi lakoss�g. A gyakorlat az, hogy kiv�gj�k a nagy f�kat, fel�getik a n�v�nyzetet, majd az �gy nyert tiszt�st bevetik. H�rom �vi m�vel�s ut�n a talaj gyakorlatilag kimer�l �s az eg�szet �jra kezdik - valahol m�sutt. Az erd�nek legal�bb 30-40 �vre lenne sz�ks�ge ahhoz, hogy meg�juljon, de a n�pess�g gyors �tem� n�veked�se miatt a ter�leteket �ltal�ban 10 �v ut�n �jra v�gj�k, aminek k�vetkezt�ben a talaj v�gk�pp elsil�nyul, v�r�s sz�n�, term�ketlen k�regg� v�lik.

A valaha �szlelt legnagyobb erd�t�zet is telepesek okozt�k. Indon�zi�ban, Borne� sziget�n 1982 novembere �s 1983 m�rciusa k�z�tt 3 700 000 hekt�r es�erd� lett a l�ngok martal�ka. Az erd�k t�zzel val� irt�s�nak k�tszeresen is k�ros a hat�sa: egyr�szt cs�kken a sz�n-dioxid megk�t�se �s az oxig�n-termel�s, m�sr�szt a f�sttel �jabb jelent�s mennyis�g� sz�n-dioxid ker�l a leveg�be, fokozva ezzel az �vegh�zhat�st.

Az es�erd�k puszt�t�s�nak m�sik oka a haszonfa kitermel�s. Braz�li�ban �ri�si �sszegeket tesz zsebre a mahag�ni-maffia. A nemzetk�zi k�rnyezetv�d� szervezetek nyom�s�ra (Greenpeace, WWF) sz�lettek ugyan rendelkez�sek az es�erd�k v�delm�ben, de a hatalmas haszon �g�rete �s a korrupt �llami szervek seg�ts�ge miatt tov�bbra is folytat�dik a f�k m�rt�ktelen kiv�g�sa. A legelszomor�t�bb �s legfelh�bor�t�bb az eg�szben az, hogy a mahag�nit amerikai �s eur�pai c�gek v�s�rolj�k meg, hogy azt�n olyan n�lk�l�zhetetlen luxuscikkeket gy�rtsanak bel�le, mint els� oszt�ly� b�torok, yacht-ok, zeneszersz�mok �s kopors�k!

Amellett, hogy az es�erd�k g�tl�stalan puszt�t�sa sz�mos n�v�ny- �s �llatfajt a kipusztul�s sz�l�re sodort, nem sz�lva arr�l, hogy az �serd�kben �l� n�peket, mint p�ld�ul a janomami indi�nokat is kihal�s fenyegeti, olyan v�gzetes �kol�giai hat�sok is fell�phetnek, mint a bioszf�ra egyens�ly�nak felborul�sa.