�vegh�zhat�s

A sz�n-dioxid a F�ld �s atmoszf�r�ja sug�rz�si m�rleg�ben jelent�s szerepet bet�lt� g�z. A viszonylag r�vid hull�mhossz� (l�that� �s UV) napsug�rz�st szinte elnyel�s n�lk�l �tengedi a felsz�nre, �m a felsz�n felmeleged�s�b�l sz�rmaz� hossz� hull�m� (IR) sug�rz�st jelent�s m�rt�kben elnyeli, visszatartja, ez�ltal az atmoszf�r�t �s a felsz�nt lassan, fokozatosan felmeleg�ti.

A CO₂ l�gk�ri mennyis�g�nek cs�kken�se teh�t leh�l�shez, n�veked�se pedig felmeleged�shez vezet. K�l�nb�z� modellek alapj�n vizsg�lhatjuk a glob�lis felmeleged�s hat�s�t, az eredm�nyek a folyamat �sszetett volta miatt jelent�s sz�r�st mutatnak, �rdekess�gk�ppen az�rt l�ssunk n�h�ny adatot. Ha a sz�n-dioxid mennyis�ge 550 mg/kg-ra emelkedne, az 4 �C fokos �tlagos felmeleged�st eredm�nyezne, a sarkok felett 13-14�C-kal, a tr�pusokon 1-2�C-kal n�ne a h�m�rs�klet.

A sarkok j�gtakar�j�nak olvad�sa, valamint az �ce�nok h�t�gul�sa k�vetkezt�ben az �ce�nok v�zszintje legal�bb 60 cm-rel (m�s modellek szerint t�bb m�terrel) emelkedne, ami a term�keny �s s�r�n lakott parti s�vok �s foly�torkolatok k�rny�k�nek el�nt�s�t eredm�nyezn�, lesz�k�lne az emberis�g �l�helye, sz�mos emberi alkot�s elpusztulna, s�t a folyamatok l�ncreakci�-szer� m�k�d�se el�re nem l�that� probl�m�kat is okozhatna.

Ha nem tekintj�k az �ce�nok szintj�nek megemelked�s�t, csak 1�C h�m�rs�klet-n�veked�st vesz�nk figyelembe, akkor is megv�ltozna a kult�rn�v�nyek termeszthet�s�ge, az egyenl�tlen h�m�rs�klet-emelked�s gyeng�ten� a f�ldi cirkul�ci�t, ami a m�rs�kelt �g�v sz�razabb� v�l�s�hoz vezetne.

Ezek az el�rejelz�sek felh�vj�k a figyelmet az antropog�n �ghajlatv�ltoz�s �ltal okozhat� probl�m�k s�lyoss�g�ra, a folyamatok megismer�s�nek �s a beavatkoz�sok elengedhetetlen mivolt�ra.

A jelens�g alapvet� oka kett�s: r�szben a t�zel�sb�l sz�rmaz� CO₂ egyre n�vekv� mennyis�g� kibocs�t�s�ra, r�szben a CO₂-t a l�gk�rb�l megk�t� n�v�nyzet (d�nt�en a tr�pusi es�erd�k) puszt�t�s�ra vezethet� vissza.

A v�rosok �ghajlatm�dos�t� hat�s�nak, a v�roson bel�li k�l�nbs�gek felt�r�s�nak �ri�si gyakorlati haszna a v�rostervez�kkel, a v�rosgazd�lkod�ssal val� potenci�lis egy�ttm�k�d�sben nyilv�nul meg, hiszen minden v�ros�talak�t� tev�kenys�gn�l els�dleges c�l a v�roslak�k sz�m�ra min�l kellemesebb k�rnyezetet teremteni. A v�ros �kol�giai, k�rnyezeti vizsg�latai nem k�pzelhet�k el a k�l�nb�z� be�p�tetts�g�, parkos�tott, ipari l�tes�tm�nyekkel rendelkez� v�rosr�szek klimatikus viszonyainak ismerete n�lk�l.

A j�v�beni tervez�s sz�m�ra is n�lk�l�zhetetlen az �ghajlati param�terek figyelembe v�tele.