Bocs�nat, hogy sors�ra hagytam a kuty�m...

Bent �ltem az irod�ban, k�r�l�ttem kuty�k �s macsk�k. �pp egym�ssal versengve igyekeztek felkapaszkodni az �lembe, amikor megsz�lalt a telefon.
-Hall�, kivel besz�lek?
-J�napot....Nem, nem ismer. A nevem nem fontos, �n csak..m�r egy ideje pr�b�lom h�vni magukat. Bocs�natot akartam k�rni.
-Bocs�natot? - k�rdeztem megr�k�ny�dve.
-Igen, bocs�natot; bocs�ssanak meg, ami�rt sors�ra hagytam a kuty�m.
-Tess�k?
-Hadd magyar�zzam meg... �gy egy �ve lehetett, �pp �llamvizsg�ra k�sz�ltem. El�rkezett a vizsga hete, �s mivel az Madridban volt, oda kellett utaznom p�r napon bel�l. Akkoriban nem voltam t�l j�l, nyomasztott az eg�sz, ideges voltam, rosszkedv�, szinte r�m sem lehetett ismerni... A kuty�m n�met juh�sz kever�k volt. Mindig, amikor elutaztam, any�mn�l hagytam �s nem tudom, mi�rt, de most �sszezavarodtam �s biztos voltam benne, hogy ez�ttal nem b�zhatom r�. M�sr�szt az j�rt a fejemben, hogy nem tarthatom meg, t�l nagy teher, ahhoz, hogy... Nem is tudom; igaz�b�l �sszecsaptak f�l�ttem a hull�mok, nem is l�ttam m�st magam el�tt, csak a probl�m�imat, vagy v�lt probl�m�imat, m�r nem tudom...
Fogtam a kocsit, �s be�ltettem Tanot az �l�sre. Nem tudtam, merre menjek, csak vezettem, mint egy �r�lt, an�lk�l, hogy tudn�m, hova. Vagy sz�zszor k�rbej�rtam az ismeretlen negyedeket, tekeregtem az utc�kon... V�g�l meg�lltam n�h�ny vill�val szemben �s azt gondoltam, valaki majd csak befogadja. Azt�n kir�ngattam Tanot a kocsib�l, �s elhajtottam an�lk�l, hogy visszan�ztem volna. Hallottam, ahogy ugat, ahogy s�r, de... de nem �lltam meg.
Amikor haza�rtem, m�g az ajt�t is alig b�rtam kinyitni. Remegett a kezem, �s majd megszakadt a sz�vem, a lelkem... Felh�vtam egy bar�tn�met, hogy v�gasztaljon meg, �s hogy elmondhassam valakinek, mit tettem. � s�rtegetni kezdett, azt mondta, hogy ezent�l nem ismer engem, �s �n s�rva raktam le a telefont.
Eltelt k�t nap. Nem eml�kszem, mit csin�ltam, vagy hol voltam, de v�g�l �gy d�nt�ttem, visszamegyek �rte. Kerestem az utc�kat, meg a vill�kat, ahol otthagytam. V�g�l megtal�ltam a helyet, �s pont ott, hihetetlen, de ott �llt Tano n�h�ny bokor k�z�tt az �t sz�l�n �s engem v�rt.
�t�leltem �s hazavittem, � pedig ahogy csak tudta, �gy fejezte ki �r�m�t; ugr�lt, nyalogatott... Le sem lehetett vakarni r�lam. De �n m�g mindig nem voltam t�l j�l �s nem sok�ig tartott az �r�m. K�vetkez� nap Madridba mentem, nagyon kor�n... Odavittem a menhely el�, �s a kapuhoz k�t�ztem egy sp�rg�val, azt�n elmentem.
Ennek m�r j� ideje, de az�ta sem tudom elfelejteni, mit tettem, �s biztos lehet benne, hogy nincs �jjelem se nappalom a lelkiismeretfurdal�st�l. Sokszor mondj�k, hogy nem vagyok m�r a r�gi, de h�t hogy is lehetn�k? El�rultam a bar�tomat, a legjobb bar�tomat...
Most...az�rt h�vtam, hogy bocs�ssanak meg, bocs�ssanak meg, hogy elhagytam a kuty�mat...
-Mi nem tudunk megbocs�jtani - mondtam. - A kuty�ja az egyetlen, aki ezt megteheti...

K�s�bb Tano ketrec�hez mentem, �s elmes�ltem neki mindent, amit a gazd�ja mondott.
Bocs�natot k�rtem t�le; bocs�natot az�rt, amit � tett vele. Tano lassan fel�llt a f�ldr�l, szomor�an r�mn�zett �s odaj�tt hozz�m. Biztos nem �rtett semmit az eg�szb�l, de musz�j volt elmondanom neki. Egy nyalint�ssal v�gigsimogatta tehetetlen�l l�g� kezemet, �s �n meg�g�rtem neki valamit. Egy gazd�t, egy �j gazd�t, valakit, aki soha nem fogja elhagyni, valakit, aki tal�n pont olyan, mint Te.