A szemetel�s, az egyre n�vekv� m�rt�k� hullad�ktermel�s nemcsak k�rnyezeti, de energia-probl�ma is.Energia kell a hullad�kok �sszegy�jt�s�hez, sz�ll�t�s�hoz, kezel�s�hez �s �rtalmatlan�t�s�hoz.M�g t�bb energi�t ig�nyel, hogy a hullad�kba kidobott term�kek helyett �jakat kell gy�rtani.

A ma m�r minden telep�l�sen bevezetett szem�td�j is arra figyelmeztet, hogy a hullad�kok �rtalmatlan�t�sa k�lts�ges m�velet. Egy h�ztart�s �vi 5-6 000 forintot k�nytelen fizetni a szem�t elsz�ll�t�s��rt, �s a k�lts�gek jelent�s r�sz�t a kezel�s energiaig�nye okozza.Vannak olyan lehet�s�gek, melyek seg�ts�g�vel enyh�teni tudunk ezen az egyre s�lyosabb k�rnyezeti probl�m�n, �gy, hogy k�zben a zseb�nket is k�m�lj�k.

Egy kev�s ut�nagondol�ssal magunk is kital�lhatunk m�dszereket arra, hogyan cs�kkents�k a h�ztart�sunkban k�pz�d� hullad�k mennyis�g�t.P�ld�ul:

Ne hagyjuk manipul�lni magunkat a rekl�mokkal, amelyek sokszor felesleges dolgokat pr�b�lnak r�nks�zni. R�ad�sul a sok rekl�m sokba is ker�l a rekl�moz�nak - s ezt vel�nk fizetteti meg.

Tudatos v�s�rl�ssal cs�kkenthetj�k a csomagol�anyagok mennyis�g�t. Nem felt�tlen�l az a j� term�k, ami nagyon be van csomagolva, viszont a sok f�l�sleges, egyszeri haszn�lat ut�n a szem�tbe ker�l� csomagol�anyag biztosan rossz. A dr�ga csomagol�anyagot is vel�nk fizettetik meg.

Ne vegy�nk eldobhat� term�keket: dobozos s�rt, �d�t�italt, poharat, ev�eszk�zt, rekl�mszatyrot, borotv�t. Hihetetlen gondot jelentenek p�ld�ul az eldobhat� �d�t�italos flakonok. Ezek anyagtartalma ugyan csak n�h�ny deka, de sok helyet foglalnak el, �s sz�z �v alatt sem bomlanak le. Ha m�r ilyen flakont tesz�nk a szem�tbe, legal�bb ne hagyjuk rajta a kupakot, hogy a flakont k�nnyebben �ssze lehessen pr�selni.

Az eldobhat� alum�nium dobozok el��ll�t�sa nagyon energiaig�nyes. Egy s�r�sdoboz legy�rt�s�hoz kb. k�t s�r�sdoboznyi k�olajnak megfelel� energia kell.

Visszav�lthat� palackos italokat vegy�nk. Az �zletek k�telesek a n�luk v�s�rolhat� bet�td�jas palackokat visszav�ltani.

V�lasszuk az egyszer�bb pap�rba csomagolt �rukat.

Lehet�leg ne vegy�nk elemmel m�k�d� k�sz�l�keket, mert az elem dr�ga �s vesz�lyes hullad�k!

Cs�kkenthetj�k a k�pz�d� hullad�k mennyis�g�t azzal is, ha j� min�s�g�, tart�s term�keket szerz�nk be, illetve ha a meghib�sodott term�keket megjav�tjuk, ahelyett, hogy kidobn�nk. Ezt �gy csin�lj�k a takar�kos hollandok vagy a prec�z sv�jciak - tal�n mi magyarok sem vagyunk annyira gazdagok, hogy ne �gy tegy�nk.

Hullad�kok persze gondos odafigyel�s mellett is keletkeznek. Ilyenkor arra kell t�rekedj�nk, hogy a hullad�k min�l nagyobb h�nyada �jra hasznos�that� legyen. Ma m�r bev�lt m�dszerek vannak a pap�r, f�m �s m�anyag, valamint szerves anyagok �jrahasznos�t�s�ra.Az �jrahasznos�t�s felt�tele, hogy a hullad�kban tal�lhat� �rt�kes anyagok a haszn�lhatatlan szem�tt�l elk�l�n�tve, min�l tiszt�bb form�ban jelenjenek meg. Ez a leghat�konyabban az �n. szelekt�v gy�jt�ssel �rhet� el.

M�r sok telep�l�sen tal�lkozhatunk a szelekt�v hullad�kgy�jt�s k�l�nb�z� form�ival. Sok helyen p�ld�ul k�l�n gy�jt�ed�nyeket rendszeres�tenek a pap�rnak, f�meknek, k�l�nleges vesz�lyes hullad�koknak. Egyes bev�s�rl� k�zpontokban leadhatjuk a nem bet�td�jas �vegeket �s m�s csomagol�anyagokat. Vegy�k a f�rads�got �s a k�rnyezet�nk �rdek�ben haszn�ljuk ki ezeket a lehet�s�geket.A szelekt�v hullad�kgy�jt�s korszer� l�tes�tm�nyei a hullad�kudvarok, amelyekben a lakoss�g t�r�t�smentesen szabadulhat meg egyes �jrahasznos�that� hullad�kait�l. S�t, n�melyik hullad�kfajt��rt pl.: a f�mek�rt, a pap�r�rt vagy az �vegek�rt n�hol m�g fizetnek is az �tvev�k. Az ide kivitt anyagokb�l �j term�keket �ll�tanak el�, kisebb energiafelhaszn�l�ssal, mintha �n. els�dleges nyersanyagokb�l csin�ln�k ugyanezt.

A hullad�kudvarban hagyott anyagok nem jelennek meg a h�ztart�si szem�tben, �gy kevesebb szemetet kell elsz�ll�ttatnunk, kevesebb k�lts�ggel.Az �nh�z legk�zelebbi hullad�kudvarok c�m�t a szem�tsz�ll�t�st v�gz� szolg�ltat� c�g, illetve az energiatan�csad� iroda, vagy a helyi z�ld civil szervezet megadja.Az �letm�d-v�lt�s, a korszer�nek nevezett csomagol�si technik�k terjed�se n�veli a telep�l�sek hullad�k�nak mennyis�g�t, ami Magyarorsz�gon m�r ma is 4 �s f�l milli� tonna �vente. Ez ellen sokat tehet�nk mi, h�ztart�si fogyaszt�k a k�rnyezet �s saj�t zseb�nk v�delme �rdek�ben.

Szerves hullad�kb�l kertes h�zakban magunk is k�sz�thet�nk �rt�kes anyagot, komposztot. Ehhez egy j�l szell�z� l�d�t kell k�sz�ten�nk, ebbe helyezz�k el a h�ztart�si szerves hullad�kot - gy�m�lcs- �s z�lds�gmarad�kot, lev�gott kerti lombot, f�vet, stb. - �s r�tegenk�nt rakjunk f�ldet r�. A szagk�pz�d�s ellen zeolitos �sv�nyi �rlem�ny seg�t, ezt a szerves anyagr�tegre tegy�k. N�h�ny h�nap alatta hullad�k �rt�kes komposzttr�gy�v� alakul �t.