A gr�nlandi f�k�k*
A Kanad�ban tal�lhat� gr�nlandif�ka-�llom�ny jelenleg er�s �s eg�szs�ges, t�bb mint �tmilli� egyedsz�mmal. A gr�nlandi f�ka v�ndorl� faj, amelyet �szakon (ahol a telet t�ltik), az �slakosok vad�ssz�k, �jfundland �s Labrador partjain�l (ahol m�rciust�l a szaporod�si id�szakot t�ltik) a kereskedelmi c�llal is elejtik.

Az eszkim�k f�kavad�szata az �szaki sarkk�r�n
A WWF Kanada t�mogatja a Kanad�ban �l� eszkim�k �ltal folytatott fenntarthat� f�kavad�szatot. Az eszkim�k kiz�r�lag feln�tt f�k�ra vad�sznak. �szakon nincs vagy nagyon kev�s gr�nlandi f�ka k�ly�k van, mivel ezek a f�k�k tavasszal d�lre v�ndorolnak, hogy ott nevelj�k fel a k�lykeiket. Az eszkim�k m�r j�val azel�tt vad�szt�k a f�k�t, hogy a telepesek (nem �slakosok) megjelentek �szak-Amerik�ban, hiszen a l�t�k f�gg t�le. �k ma is els�sorban a h�suk�rt vad�ssz�k ezeket az �llatokat.

A WWF k�ldet�se - hogy olyan j�v�t �p�tsen, amelyben az ember harm�ni�ban �l a term�szettel - sz�mtalan esetben megnyilv�nul a vil�g k�l�nb�z� pontjain, ahol a szervezet tev�kenykedik. Az egyik ilyen bizony�t�k �ppen az eszkim�kkal t�rt�n� egy�ttm�k�d�s. Az eszkim�k gener�ci�kon kereszt�l harm�ni�ban �ltek a term�szettel az �szaki sarkk�r�n, Kanada Nunavut ter�let�n. A WWF meggy�z�d�se, hogy Nunavut t�rs�g�ben az eszkim�k �ltali vad�szat, hal�szat �s gy�jt�get�s a term�szeti er�forr�sok haszn�lat�ban az egyetlen lehet�s�g arra, hogy a t�j �s a tenger ipari kizs�km�nyol�s�t megakad�lyozzuk. M�sk�pp fogalmazva, ha nem ismerj�k el ezeknek az �slakosoknak a vad�szathoz, hal�szathoz, gy�jt�get�shez val� jog�t a saj�t f�ldj�k�n, a hely�kbe l�p� kereskedelmi, ipari tev�kenys�gnek k�sz�nhet�en Nunavut �l�vil�g�nak nagy r�sze �r�kre elveszhet. R�ad�sul, az eszkim�k vad�szathoz val� jog�t a Nunavut Settlement Agreement (leteleped�si egyezm�ny) �s Kanada Alkotm�nya is r�gz�ti. Sok m�s p�lda van m�g arra, hogy a WWF t�mogatja az �slakosok azon tev�kenys�g�t, amellyel a term�szeti er�forr�sokban gazdag ter�leteiket azok javainak fenntarthat� haszn�lat�val v�dik.

A gr�nlandi f�ka kereskedelmi c�l� vad�szata Kanada keleti partvid�k�n
Addig, ameddig a gr�nlandi f�k�k kereskedelmi c�l� vad�szata Kanada keleti partvid�k�n nem vesz�lyezteti a t�bb, mint �tmilli�s �llom�nyt, nincs r� ok, hogy a WWF Kanada h�tt�rbe szor�tsa a priorit�sait, �s ellenezze a gr�nlandi f�k�k �vente t�rt�n� vad�szat�t. A WWF Kanada term�szetv�delmi munk�j�t az vez�rli, hogy a kereskedelmi c�l� vad�szat soha ne vesz�lyeztesse az �llom�nyt. A gr�nlandi f�k�k �letfelt�teleit, fennmarad�s�t most �s a j�v�ben is biztos�tani kell az Atlanti-�ce�n kanadai partjain�l, ez�rt a WWF Kanada egyeztetett a kanadai korm�nnyal, miel�tt az meg�llap�totta a kv�t�t (a vad�szhat� mennyis�get).

A WWF tiszt�ban van azzal, hogy a gr�nlandi f�k�k kereskedelmi c�l� vad�szat�t illet�en sokan az �llatv�delmi szempontok miatt agg�dnak. A WWF-nek nem �llatv�delmi c�ljai, feladatai vannak, hanem term�szetv�delmi szervezetk�nt els�sorban a F�ld�nk�n kialakult biol�giai sokf�les�g meg�rz�s�t, a fajok �l�hely�k�n val� v�delm�t, a term�szetes �letk�z�ss�gek egyens�ly�nak fenntart�s�t tartja szem el�tt. Term�szetesen t�mogatjuk azt a n�zetet, mely szerint mind az �slakosok �ltali mind a kereskedelmi c�l� vad�szat alkalm�val a legk�m�letesebb m�dszereket kell alkalmazni.

A WWF term�szetv�delmi tev�kenys�ge Kanad�ban
A WWF Kanada akt�van foglalkozik erd�szeti k�rd�sekkel, a kl�mav�ltoz�ssal �s a tengeri �l�vil�g v�delm�vel. A gr�nlandi f�ka �l�helye p�ld�nak ok��rt �ppen az egyik olyan ter�let, ahol a helyi k�z�ss�gekkel azon munk�lkodunk, hogy v�dett ter�leteket alak�tsunk ki a tengereken. A helyi k�z�ss�gekkel egy�tt k�zd�nk annak �rdek�ben, hogy megakad�lyozzuk az olajki�ml�seket �s megments�k a val�ban vesz�lyeztetett fajokat. V�lem�ny�nk szerint a gr�nlandi f�ka sz�m�ra is el�nyt jelent a munk�nk, amellyel a tengeri �l�helyek �llapot�t �vjuk.

A WWF Kanada kem�ny munk�val sikereket �rt el az olyan fajok v�delm�ben, mint p�ld�ul a vil�g legvesz�lyeztetettebb b�ln�ja, az �szaki foki b�lna**, amelyb�l jelenleg megk�zel�t�leg 300 p�ld�ny �l. �ppen a k�zelm�ltban siker�lt el�rn�nk, hogy alternat�v nemzetk�zi haj�z�si �tvonalakat vezessenek be Kanad�ban 2003 j�lius�t�l. Ez az int�zked�s jelent�sen cs�kkenti a b�ln�kra leselked� legnagyobb vesz�lyt, a haj�kkal val� �tk�z�seket.