„AZ ERD� �R�K,

DE AZ EMBER M�LAND� „

Amikor azt halljuk erd�gazd�lkod�s, vajon tudjuk e mir�l is van sz�? Fa kiv�g�s ? Vad�szgat�s? Mi dolga lehet egy erd�szeti r�szv�nyt�rsas�gnak? Erre k�rt�nk v�laszt

 Dr. Papp Tivadart�l, a Mecseki Erd�szeti Rt termel�si vez�rigazgat�-helyettes�t�l.

n    A laikus ember arra gondol, hogy az erd� csak addig tart, m�g a f�kat kiv�gj�k. Ez k�rem t�ved�s. Az erd� a vil�g legfejlettebb �letk�z�ss�ge, s �ppen ez benne a csod�latos. Az erd� �r�k, m�g az ember a maga 60 - 80 �v�vel m�land�.

n    Mit jelent az, hogy �letk�z�ss�g?

n    A f�k a talajban �lnek. A felsz�n alatt is van egy kis �letk�z�ss�g. Gomb�k, mikroorganizmusok. A talaj sz�n�n a moh�k, zuzm�k, l�gysz�r�ak, a vir�gok. Azt�n a cserj�k �s a f�s sz�r�  n�v�nyek. Ez a n�v�nyzet. �s ebben �l az �llatvil�g. Ezzel az �letk�z�ss�ggel foglalkozik az erd�sz, akinek olyan munk�t kell v�geznie, aminek alapja a term�szet megismer�se. Meg kell ismerni a term�szetet mag�t, mert annak  t�rv�nyei vannak, s ha azokat nem ismeri valaki, akkor s�lyos szakmai hib�kat k�vethet el. Az erd�sz legf�bb feladata, hogy az �letk�z�ss�g egyens�ly�t fenntartsa. Mi fatermeszt�si folyamatot v�gz�nk �s ez teljesen term�szetes �llapot, hisz a f�k is megsz�letnek, megn�nek �s elhalnak. Az erd�gazd�lkod�s- t�l az �l�hellyel val� gazd�lkod�son - egyben egy saj�ts�gos nemzetgazd�lkod�si tev�kenys�g is.

n    Mi�rt saj�ts�gos ez a feladat?

n    �ppen az egyens�ly miatt. Kell, hogy mindig legyenek az �l�vil�g k�pvisel�inek alkalmas helyei, ahol sz�letnek, �lnek, vir�goznak, �s �gy tov�bb, ugyan akkor pedig ki kell el�g�teni a nemzetgazdas�g materi�lis ig�nyeit is. Teh�t f�ra van sz�ks�g. Ipari alapanyagra, b�tor anyagra. S van m�g egy feladat, amit szint�n t�rv�ny szab�lyoz. Az �d�l�s, a turisztika, a sport. Ha mindezt v�gig gondoljuk, l�tnunk kell, hogy az erd�sznek nincs is annyira k�nny� dolga.

n    Azt mondj�k, az erd�sz unok�i �r�ks�g�vel gazd�lkodik. Mit jelent ez pontosan?

n    Amit kapott, amit r�b�ztak, nem herd�lhatja el, hanem mint j� nagypap�nak, tov�bb kell adnia ezeket az �rt�keket. Ez nem megy m�shogy, mint ha kiv�gta a f�t, akkor �jat is kell �ltetnie. Lehet�leg akkor kiv�gni, mikor a fiatal m�r ott van.

n    Gyakran felh�rd�l a t�rsadalom, hogy mekkora erd�r�szeket, eg�szs�ges, nagy f�kat v�gnak ki. Ilyenkor mi a helyzet?

n    A fakitermel�s a k�zv�lem�ny el�tt zajlik, ezt l�tj�k. Az m�r senkinek nem t�nik fel, amikor csak n�h�ny f�t v�gunk ki, mert tiszt�tjuk, gy�r�tj�k az erd�t. A v�ghaszn�lat sor�n a v�g�s�rett f�kat v�gjuk ki. Ez nagyobb ter�letet �rint, �gy szembet�n�bb. Ez�rt kell �gy v�gezni, hogy a kis t�lgy �s b�kk csemet�k m�r ott legyenek az �reg erd� alatt. Ezt h�vjuk term�szetes fel�j�t�snak. M�g nem hallottam olyanr�l, hogy a b�ny�k m�vel�se miatt tiltakoztak volna emberek. Pedig ahonnan a szenet, olajat kib�ny�szt�k, ott m�r az �letben nem lesz t�bbet semmi. A fa az egyetlen �jra termelhet� energiaforr�s. Megfelel� t�j�koztat�ssal a k�zv�lem�ny elfogadja, meg�rti �rveinket.

n    Hol �s hogyan k�v�nj�k megoldani a t�j�koztat�st?

n    Az iskol�kban. Ez�rt sz�letett meg az erdei iskol�k gondolata. A Mecseki Erd�szeti Rt - nek �rp�dtet�n �s Sasr�ten van minden ig�nyt kiel�g�t� �s t�k�letesen felszerelt erdei iskol�ja, ahol mes�lni kezd�nk az �ltal�nos iskol�soknak. Sajnos kimaradt egy-k�t gener�ci�, akik nem tanultam meg az erd�ben viselkedni (k�rt okozni m�r ink�bb). Ahogy az erd�sz neveli az erd�t, �gy nevelj�k mi ezeket a gyerekeket, akik rendk�v�l fog�konyak. Kivissz�k �ket az erd�be, hogy a term�szetben tanuljanak a term�szetr�l. Ha m�r �jra akarunk valamit �p�teni, kezdj�k ezekn�l a fiatalokn�l, mert mire �k sz�l�k lesznek, m�r magunk mell� �ll�tottuk �ket �s megnyert�k a csat�t.

n    Az erd�ben nem csak n�v�nyek, �llatok is vannak.

n    �gy igaz. �s az �l�hely egyens�ly egyik legl�tv�nyosabb eleme a vad�llom�ny, mely teszi a maga dolg�t. Ha leesik a makk a t�lgyf�r�l, bekapja a vaddiszn�. Nem tud kikelni �jabb facsemete. Ha m�gis kikel, akkor j�n az �z vagy a szarvas �s ler�gja. Ha a vad�llom�ny t�ls�gosan elszaporodik, akkor saj�t �l�hely�t teszi t�nkre. �gy, ahogy az ember teszi ezt a f�lddel. Ahhoz, hogy kiv�l� min�s�get produk�ljunk, sz�ks�ges a szelekci�. Ez az erd�sz, a vad�sz feladata. Az erd�gazd�lkod�s az �l�hellyel val� gazd�lkod�s, s az �l�helynek r�sze a vad�llom�ny. M�g az el�bbinek a fa�llom�ny termeszt�se az els�dleges c�lja �gy, hogy k�zben ell�ssa az �d�l�si, pihen�si funkci�kat is, a vadgazd�lkod�s feladata pedig kiv�l� min�s�get produk�lni az egyens�ly fenntart�s�val. �m n�lunk nincs farkas, medve, sak�l, s�t hi�z sem, ez�rt az erd�sznek, vad�sznak kell odamenni a pusk�val �s elv�gezni a szab�lyoz�st.

n    Mi a k�l�nbs�g a vad�szat �s a vadgazd�lkod�s k�z�tt?

n    M�g a vad�szat sz�rakoz�s, ami�rt kem�ny p�nzeket kell fizetni, addig a vadgazd�lkod�s megteremti a gy�ny�r� tr�fe�kat, produk�lja azt a l�tsz�mot, amib�l az „�rut” ki lehet l�ni. A gazd�lkod�s szisztematikusan fel�p�tett �s kem�ny t�rv�nyek �ltal behat�rolt tev�kenys�g.

n    Milyen t�rv�nyek ezek?

n     A term�szet, az erd� �s a vad v�delm�r�l sz�l� t�rv�nyek. E h�rom t�rv�ny f�kusz�ban t�rt�nik a gazd�lkod�s. Ebb�l k�vetkezik, hogy nem lehet elk�vetni szab�lytalans�gokat, nem lehet kiskapukat keresni, mert r�gt�n megb�ntetnek.

n    Elk�pzel�sek, tervek a k�zelj�v�ben?

n    Baranya erd�s�lts�ge magasabb, mint az orsz�gos �tlag, ugyanakkor m�g legal�bb 20 ezer hekt�rt lehetne betelep�teni, s ez�ltal a parlagf�ldeket is tudn�nk hasznos�tani. Ez kiemelt lehet�s�g. Az Orm�ns�g rendk�v�l h�tr�nyos helyzet� vid�k. Az ottani erd�telep�t�snek munkahelyteremt�s, infrastrukt�ra b�v�t�s lehet a vonzata. Ha beindul ez a program, el��llhat egy olyan „idilli” �llapot, hogy az erd�s�lts�g el�rje az EU elv�r�st.

S�ndor Zsuzsa