P�kok tart�sa
  2004.11.26. 20:30

Arachnof�lia
- sz�r�s �ri�sp�kok -

Az itt olvashat� inform�ci�kat c

sak kedvcsin�l�nak sz�ntam. Ha komolyabban �rdekel l�togass el a lap alj�n aj�nlott informat�v oldalakra!

Az eg�sz �gy indult, hogy a p�kiszonyom kezdett aggaszt� m�reteket �lteni. �gy d�nt�ttem, hogy egyfajta sokkter�pi�val pr�b�lom majd meg lek�zdeni ezt a f�lelmet, amit feltehet�leg a hat�svad�sz horrorfilmek okoztak. �gy h�rom �vvel ezel�tt v�letlen�l tal�ltam r� egy hirdet�sre, amely Psalmopoeus cambridgei b�biket k�n�lt. Hamar fel is vettem a kapcsolatot az elad�val, aki gondosan elmagyar�zta a legfontosabb tart�si tudnival�kat. Mint k�s�bb kider�lt ez a k�zepesen agressz�v f�nlak� faj nem volt �ppen ide�lis v�laszt�s egy kezd� sz�m�ra, de az�rt siker�lt vele valahogy megbirk�znom, szerencs�re nem sz� szerint.. ☺

Mi�rt vagy mi�rt ne?
A p�kok - �s �ltal�ban a m�reggel �l� �llatok - tart�sa eg�szen m�sfajta �lm�nyt ny�jt, mint a szokv�nyos hobbi�llatok�. Nem l�that�ak a kisegerekhez hasonl�an c�ltalanul rohang�lni, nem cs�v�lj�k boldogan a farkukat a gazd�jukat l�tva, a lemezj�tsz�ra sem �rdemes felrakni �ket (mint a tengerimalacokat ☺). A terr�riummal tulajdonk�ppen a term�szet egy kicsi r�szlet�t modellezz�k, az es�erd� egy apr� szeglet�t teremtj�k meg adott esetben egy belv�rosi panellak�sban. �gy lehet�s�g�nk lesz arra, hogy megfigyelj�k p�kunk fejl�d�s�t, n�veked�s�t, nyomon k�vethess�k mindennapjait, kiismerj�k �letm�dj�t, magatart�s�t, szok�sait. �rdemes szem el�tt tartani, hogy a mad�rp�kok �szt�nl�nyek, a legszel�debb fajba tartoz� egyedek sem viselkednek minden esetben kisz�m�that�an, emiatt a fizikai kontaktus ker�lend�, nem aj�nlott ok n�lk�l fogdosni �ket.
Nem szabad elfelejteni, hogy egy p�k megv�s�rl�sa �ri�si felel�ss�ggel j�r. Vonz� tulajdons�guk, hogy nem ig�nylik nap mint nap, �r�r�l-�r�ra az odafigyel�st, de azzal is sz�molni kell, hogy rendk�v�l hossz� �let�ek, egyes n�st�ny p�ld�nyok megfelel� tart�s mellett ak�r �vtizedekig is el�ldeg�lhetnek! A v�s�rl�st felt�tlen�l meg kell el�znie a p�kok tart�s�ra vonatkoz� �ltal�nos ismeretek, majd a fajspecifikus tart�si k�r�lm�nyek �ttanulm�nyoz�s�nak, illetve az sem szerencs�s, ha m�g nincs kialak�tva idej�ben a p�k lak�helye.
Mostans�g ezek az �rdekes l�nyek a hobbi�llattart�k k�r�ben egyre nagyobb teret h�d�tanak meg, ennek k�vetkezm�nyek�nt az interneten egyre t�bb j� min�s�g� ismeretanyag lelhet� fel magyar nyelven is.  Kiindul�pontnak aj�nlom Lissek Rezs� �s Sz�kely Gabriella k�nyv�t, illetve n�h�ny weboldalt, amelyekre a lap alj�n tal�lhatsz r�.

Hogyan?
A p�kok �letm�djuk szempontj�b�l lehetnek talajlak�k (terrestris) �s f�nlak�k (arboreal). Ezt felt�tlen�l figyelembe kell venni mesters�gesen kialak�tott �l�hely�k tervez�s�n�l. A talajlak�kat ink�bb kocka alak� terr�riumban szokt�k tartani, viszonylag m�ly talajkever�ket r�tegezve a terr�rium alj�ra. A f�nlak�k az �ll�tott t�glatest alak� terr�riumokat kedvelik, melyben egy ferd�n keresztbe helyezett fadarab vagy m�s terept�rgy mell� lak�h�l�t sz�nek, sz�mukra nem l�nyeges szempont a talaj m�lys�ge.
A b�bik�nt megv�s�rolt �llatokat semmi esetre sem szabad r�gt�n egy �ri�si viv�riumba beletenni, ezzel csak visszavetn�nk a fejl�d�sben, h�tr�ltatn�nk a n�veked�s�t! Fokozatosan kell megn�velni a nevel�dobozok m�ret�t, mire eljutunk egy �tlagos m�ret� fajnak elegend� 30*30-as alapter�let� terr�riumhoz. Terr�rium k�sz�t�s�r�l olvashatsz egy cikket fent.
A p�kok elhal�loz�si okai k�zt tal�n els� helyen eml�thet� a kisz�rad�s (dehidrat�ci�). A sz�mukra sz�ks�ges folyad�kmennyis�g nagyobb r�sz�t az eles�g�llatokb�l nyerik, viszont mindenk�ppen kell biztos�tani egy itat�sed�nyt, amelyb�l sz�ks�g eset�n folyad�kig�ny�ket kieg�sz�thetik. Ez a talaj egy r�sz�nek finom nedves�t�se mellett seg�thet az �ltaluk ig�nyelt viszonylag magas p�ratartalom fenntart�s�ban is.

Mit esznek?
A p�kok ragadoz�k, mindent megesznek, amit k�pesek elejteni. M�ret�kt�l f�gg�en �trendj�kben szerepelhet csontkukac, lisztkukac, r�zsabog�r-l�rva, perui gy�szbog�r-l�rva, viaszmoly, t�cs�k, hal, �jsz�l�tt eg�r �s az adult egyedek k�pesek ak�r egy kifejlett eg�r elejt�s�re is. �ltal�nos szab�ly, hogy az eles�g�llat lehet�leg ne legyen nagyobb a p�kn�l, a legjobb tal�n az, ha nagys�ga a potroh (abdomen) m�ret�t sem haladja meg. Harcos �llatv�d�k megpr�b�lkozhatnak az �lettelen t�pl�l�kra val� r�szoktat�ssal, gondolok itt k�l�nf�le bels�s�gekre (pl. m�j), de egyesek szerint ezt az �zeltl�b�akhoz k�pest nehezen tudj�k megem�szteni.
Vigy�zni kell arra, hogy a t�pl�l�k�llat ne tudja megsebes�teni a kedvenc�nket, emiatt ker�lend� eles�g�llatok az agressz�v afrikai t�cs�k, im�dkoz� s�ska, m�hecske. Illetve arra is oda kell figyelni, hogy a vedl�s k�zben kiszolg�ltatott� v�l� p�k k�zel�be semmilyen �l�l�ny ne ker�lhessen, nehogy k�rt tudjon benne tenni.
Az �henhal�s ritk�n jelent vesz�lyt, azon sem kell agg�dni, ha esetleg h�napokig nem fogad el t�pl�l�kot a kedvenc�nk. Ez a hosszabb sz�net feltehet�leg a vedl�s k�zeledt�re utal, amikor a r�gi k�ltakar� alatt kezd kialakulni az �j.

Milyen er�s a m�rg�k?
A m�reg er�ss�g�t �ltal�ban LD50-ben szokt�k meghat�rozni, ami a Lethal Dose 50% r�vid�t�se. Ez az a mennyis�g, amelynek szervezetbe jut�s�t k�vet�en a k�s�rleti alanyok t�bb mint fele r�vid id�n bel�l elpusztul. Ilyen jelleg� adatokat t�bl�zatba foglalva eddig f�leg skorpi�kra l�ttam.
A p�kok m�reger�ss�g�r�l a k�ztudatban t�bb t�vhit is kering. Az egyik az, hogy egy dar�zs cs�p�s�hez lehet hasonl�tani. A m�sik az, hogy �letvesz�lyes. Az idegm�reg (neurotoxin) hat�sa nagyon sok t�nyez�t�l f�gg (pl. a p�k faja, az injekt�lt m�reg mennyis�ge, az �ldozat kora, eg�szs�gi �llapota, s�lya stb. mind fontos lehet). A mar�s okozhat s�lyos izomg�rcs�ket, azonban egy ereje telj�ben lev� eg�szs�ges feln�tt emberre �letvesz�lyt csak abban az esetben jelenthet, ha allergi�s reakci�t v�lt ki. Haz�nkban ellenm�rgek nincsenek rakt�ron �s az orvosok t�bbs�g�nek hozz��ll�s�t egy nyilatkozat t�kr�zheti, ami k�r�lbel�l �gy hangzott "aki olyan h�lye, hogy m�reggel �l� �llatot tart, az ne csod�lkozzon ha...". A m�reg t�bbek k�zt a kalciumcsatorn�k elz�r�s�val hat, ez�rt a biztons�g kedv��rt �rdemes tartani otthon n�h�ny kalcium-ampull�t, amelynek hat�anyaga gyorsabban felsz�v�dik a pezsg�tablett��hoz k�pest �s tal�n cs�kkentheti az idegm�reg hat�s�t. A l�nyeg: ne piszk�ljuk indokolatlanul, ne produk�ljuk vele magunkat �s �gy nem fordulhat el� mar�s.

Vigy�zat, szenved�lly� v�lhat! Szerencs�re m�r letettem arr�l, hogy az �sszes recens faj egy-egy egyed�t bezs�foljam egy t�rsash�zi lak�s kisebbik szob�j�ba ☺, itt is csak egy p�kot fogok bemutatni:
 

Acanthoscurria geniculata

Faj: Acanthoscurria geniculata (C. L. Koch, 1841)

Eredeti �l�helye: Braz�lia �s k�rny�ke

�letm�d: erdei talajlak�

Ide�lis h�m�rs�klet: 24-26 �C

Ide�lis p�ratartalom: 60-70%

    Nem: n�st�ny

    Jelenlegi m�rete: 15 cm (l�bfeszt�vols�g)

Etet�s: v�logat�s n�lk�l mindent elfogad

V�rm�rs�klet: kiss� heves
 

Acanthoscurria geniculata ♀
 

Acanthoscurria geniculata ♀ - v�dekez� p�zban

Acanthoscurria geniculata ♀ - t�cs�kzs�km�ny�t fogyasztva
 

Acanthoscurria geniculata ♀ - az utols� levedlett b�r

Aj�nlom a k�vetkez� oldalakat:

        Leaxe oldala: http://www.madarpok.hu
                minden, amit a nagy �s sz�r�s p�kok tart�s�r�l tudni �rdemes

        Fince oldala: http://fince.dyn.hu
                p�kok beszerz�se �s ivar-meghat�roz�si tippek
       
        priZZ oldala: http://donot.atw.hu
                Do not fear spiders! - Ne f�lj a p�kokt�l!

        Jadis oldala: http://www.terrarisztika.hu
                k�gy�k, gekk�k, csig�k, �rdekes l�nyek

        �ltalam szerkesztett linkgy�jtem�ny: http://madarpok.lap.hu
                sz�z�tvenn�l is t�bb t�m�ba v�g� hivatkoz�s