A F�ld 4,6 milli�rd �ves. Term�szetesen ezt az idõszakot ki�ll�t�sunkon nem tudjuk nyomon k�vetni, hanem csak az utols� p�r sz�zmilli� �vrõl, a f�ldt�rt�neti �idõ, K�z�pidõ, Harmadidõszak �s Negyedszak rendelkez�nk ki�ll�tott t�rgyi anyaggal, melyet k�l�nb�zõ kõzetek, õsmaradv�nyok k�pviselnek a nagy f�ldt�rt�neti korok szerint csoportos�tva a vitrinekben.

Ha egy ter�leten az egyes �led�kek lerak�d�s�ban idõrendbeli folytonoss�g van, akkor a legr�gebbi �led�kek a legm�lyebben helyezkednek el, m�g a legfiatalabbak a felsz�nen vannak. Az �led�keket azonban a F�ld felsz�n�nek k�lsõ erõi (v�z, sz�l stb.) lekoptathatj�k s �gy a hegys�gekben az idõsebb kõzetek, k�v�letek a felsz�nre ker�lhetnek. Ezek azonos�t�s�t seg�tik elõ a csak egyetlen idõszakra jellemzõ un. vez�rk�v�letek.

A gr�nit a legelterjedtebb magm�s kõzet; szabad szemmel is j�l megk�l�nb�ztethetõ �sv�nyszemcs�kbõl �ll. A kvarc �s a t�bbi alkot�r�sz�nek egym�shoz viszony�tott ar�nya befoly�solja a gr�nit t�pus�t. A kvarc mellett nagy mennyis�gben fordul elõ a r�zsasz�n vagy sz�rke k�lif�ldp�t �s a plagiokl�sz is. A biotit barn�s-fekete, gy�ngyh�zf�nyû kis pikkelyekben csillog, m�g a muszkovitszemcs�k ez�st�sen f�nylõ lemezeket alkotnak. Kisebb mennyis�gben fekete sz�nû oszlopos form�j� amfibol �s pirox�n is elõfordul a durva szemcs�k k�z�tt.

E korban j�r�szt tenger bor�totta a somogyi ter�leteket, melynek jellegzetes õsmaradv�nyai a k�l�nf�le csig�k, kagyl�k �s a tintahalak, polipok rokonai: az Ammoniteszek. Itt l�that� a haz�nkban tal�lhat� dinoszaurusz toj�sok egyike is, mely egy Tarboszaurusz megk�vesedett (majdnem teljes) toj�s maradv�nya. Ennek a 240 �s 65 milli� �v k�z�tti kornak a legjellemzõbb �lõl�nyei a sz�razf�ldeken a k�l�nb�zõ, a ny�l nagys�g�t�l az elef�ntn�l is nagyobbra megn�võ, n�v�nyevõ �s ragadoz� �letm�d� din�k voltak. Haz�nkban csak a koml�i sz�nb�ny�ban tal�ltak dinoszaurusz maradv�nyokat. A mintegy 2,5 m nagys�g� �llatot Komlosaurus n�vre keresztelt�k.

A dinoszauruszok kipusztul�sa ut�n nemcsak a F�ld �llatvil�ga, de felsz�ne is jelentõsen megv�ltozott az ut�bbi 65 milli� �v sor�n - a f�ldt�rt�neti harmadidõszakban. A Dun�nt�lon ekkor tengerek, szigetek, nagy tavak �s vulk�ni kit�r�sek alak�tott�k tov�bb a felsz�nt. Az idõszak jellemzõ k�v�letei az eoc�nb�l sz�rmaz� nagyon gazdag csiga, kagyl�fauna, melynek megk�vesedett p�ld�nyai l�that�k itt vagy a fiatalabb plioc�n kor� kagyl�, a tihanyi kecskek�r�m, mely nemcsak Tihanyban, hanem a Balaton d�li partj�n is t�bbfel� megtal�lhat� pl.: Sz�nt�don �s Fony�don.

Ugyancsak fellelhetõk Somogyban a 25 milli� �vvel ezelõtt kit�rt vulk�noknak a maradv�nyai is. Eur�pa egyik legszebb panor�m�j�t l�thatjuk a fony�di magaspartr�l, ha a Balaton �szaki oldal�ra, a Badacsonyra �s tan�hegy t�rsaira tekint�nk. �m maga a fony�di V�r-hegy �s a bogl�ri V�r-hegy is a bazalt vulk�ni mûk�d�s eredm�nyek�ppen j�tt l�tre. A vitrinben l�that� bazalt �s andezit ennek a vulkanikus idõszaknak az eredm�nye. Az �lõvil�g fejlõd�s�ben is nagy v�ltoz�sok t�rt�ntek ugyanis a harmadkort�l kezdve m�r a z�rvatermõ n�v�nyek uralt�k a kontinenseket �s emlõs�k n�pes�tett�k be a dinoszauruszok ut�n �resen maradt �lõhelyeket.

A f�ldt�rt�neti idõket, idõszakokat bemutat� utols� vitrinben kaptak helyet ma Somogy felsz�n�t bor�t� kõzetek. K�lsõ-Somogyban, a Zselicben �s a Marcali-h�ton nagy ter�leteket bor�t a l�sz, melyben a k�l�nb�zõ alak� m�szkiv�l�sokat nevezik l�szbab�knak. Belsõ-Somogyot nagyr�szt folyami eredetû homok fedi. A l�pokban, oxig�ntõl elz�rt k�rnyezetben keletkezik a tõzeg �s a gyepvas�rc is. Nagy tõzegtelepek a Balaton d�li partvid�k�n, a Nagyberekben tal�lhat�k. Gyepvas�rcre elsõsorban a patakok ment�n lelhet�nk r�.

A negyedidõszak õsf�ldrajzi k�pet a j�gkorszakkal jellemezhetj�k. A mintegy 650 ezer �vig tart� j�gkorszak sem azonos idõszak, hiszen meleg �n. interglaci�lisok �s hideg glaci�lis idõszakok k�vett�k egym�st. Ekkor jellegzetesen nagy testû �llatok egy�tt �ltek m�r itt a mi emberelõdeinkkel. A ki�ll�t�son mamut-, barlangi medve-, õstulok csontmaradv�nyok k�pviselik ezt a kort. Az õsmaradv�nyok tan�s�ga szerint a mamut egy�ltal�n nem volt ritka �lõl�ny ekkor Somogyban. A hazai legteljesebb õstulok maradv�ny a nagybajomi homokb�ny�b�l ker�lt elõ. A j�gkorszak ut�n a K�rp�t-medence n�v�ny- �s �llatvil�ga fõk�nt d�li ir�nyb�l, d�lnyugatr�l �s d�lkeletrõl telep�lt vissza.

Az egyik ilyen, k�lalakj�ban nem valami sz�p gyepvas�rc darab belsej�bõl ker�lt elõ haz�nkban a legnagyobb, csod�latos �gsz�nk�k sz�nû vivianit krist�ly, mely kb. f�l cm nagys�g�. Eur�pa �szaki fel�rõl a j�gkorszak szinte nyomtalanul t�r�lte le a kor�bbi meleg idõszakok n�v�nyzet�t. A mai veget�ci� k�pe �sszef�ggõen csak a j�gkorszak ut�ni idõkre vezethetõ vissza. Maguk a n�v�nyfajok nagyr�szt r�gebbi sz�rmaz�s�ak, csup�n melegebb �ghajlaton v�szelt�k �t a kedvezõtlen idõszakot (pl. a F�ldk�zi-tenger mell�k�n). Haz�nk ter�let�n a j�gkorszakban a s�kvid�keket hideg-sz�raz l�szpuszta �s erdõs-tundra jellegû veget�ci�, a k�z�phegys�get havasi n�v�nyzet bor�thatta. Az utols� jeges f�zis kb. 10 ezer �ve fejezõd�tt be. Ezut�n lassank�nt, az ember is megjelent a K�rp�t-medenc�ben, 5000-6000 �vvel ezelõtt az Alf�ld f�ldmûvelõ, �llatteny�sztõ n�pess�ge m�r sz�mottevõ volt.