A vil�g t�z legkeresettebb �l�l�nye
	A napokban Bangkokban zajlik a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezm�ny a vesz�lyeztetett vadon �l� n�v�ny- �s �llatfajok nemzetk�zi kereskedelm�r�l) konferenci�ja 166 orsz�g k�pvisel�inek r�szv�tel�vel. A WWF erre az alkalomra t�zes list�t k�sz�tett F�ld�nk vad�szat, hal�szat, csapd�ba ejt�s, kereskedelem, fakitermel�s �ltal legink�bb vesz�lyeztetett fajair�l.

Nagy feh�r c�pa (Carcharodon carcharias) A ragadoz� �letet �l� c�pafajok legnagyobbika. Els�sorban �llkapcs��rt vad�ssz�k, amely l�tv�nyos tr�fea, de sok p�nzt fizetnek fogai�rt, b�r��rt �s uszonyai�rt is. Amellett, hogy a tengerparti nyaral�k els� sz�m� ellens�g�nek kiki�ltott tengeri �ri�st ezen testr�szei�rt vad�ssz�k, tov�bbi vesz�lyt jelent a fajra n�zve a v�letlen hal�szat: a kisebb m�ret� halak sz�m�ra kifesz�tett hal�szh�l�k gyakorta a nagy feh�r c�pa v�g�t is jelentik. Tigris (Panthera tigris) Az elm�lt �vsz�zad sor�n a F�ld tigris�llom�nya az eredeti �t sz�zal�k�ra zsugorodott, m�ra becsl�sek szerint kevesebb, mint 5000 p�ld�ny �l vadon. A k�l�nb�z� tigrisfajok sz�m�ra a legnagyobb vesz�lyt az orvvad�szok jelentik, akik f�k�nt a hagyom�nyos k�nai orvosl�s sz�m�ra sz�ll�tj�k a ragadoz� k�l�nb�z� testr�szeit - karmokat, fogakat, csontokat. A feketepiacon keresett term�szetesen a tigrisb�r is, �s amelyik tigrist nem �rik utol a vad�szok, annak �let�t zs�km�ny�llatainak megfogyatkoz�sa nehez�ti. Nap�leonhal (Cheilinus undulatus) A hatalmas, k�tm�teresre is megn�v� tengeri halfaj pusztul�s�t l�tv�nyos k�lseje �s igen k�v�ncsi term�szete miatt k�nny� befoghat�s�ga okozhatja. Az �l�nk k�k �ri�shal ajkait t�bb sz�z doll�r�rt k�n�lj�k egyes kelet-�zsiai �ttermek �tlapj�n. Az elm�lt �vekben egyre n� ir�nta a kereslet, s mivel am�gy is igen megcsappant sz�muk, r�ad�sul lass� a faj reprodukci�s k�pess�ge, a t�lhal�szat k�nnyen a kihal�s�t okozhatja. Laposfark� gekk�k (Uroplatus spp.) A laposfark� gekk�kat k�pvisel� valamennyi faj - t�z fajuk ismert - �l�helye Madagaszk�r szigete. A fajt�l f�gg�en 10-30 centim�ter hossz� gekk�k jobb�ra barn�s sz�nezete rendk�v�l j�l illeszkedik a k�rnyezet�kh�z, szinte teljesen beleolvadnak a fa�gak barna erezet�be. Egyes fajaik, mint p�ld�ul a mohos laposfark� gekk� a rejt�zk�d�snek olyan fok�ra jutottak, hogy h�tukon val�di moh�t hordanak. J�llehet a term�szetben alig �szrevehet�k, s �gy k�nnyen elrejt�znek term�szetes ragadoz�ik el�l, a laposfark� gekk�kat riaszt� m�retekben fogj�k be, hogy kis�llatkeresked�k port�k�i legyenek. Irrawaddy delfin (Orcaella brevirostris) Az Irrawaddy k�l�nleges faj a delfinek k�z�tt: s�s �s �desv�zben egyar�nt meg�l, de legink�bb a kett� �tmenet�t kedveli, ez�rt el�szeretettel �l foly�torkolatok �bleiben. Az �zsi�ban Myanmar, Kambodzsa �s Malajzia vizeiben honos ritka delfinfaj sz�m�ra a legnagyobb vesz�lyt a hal�szh�l�k, illetve a dinamit-hal�szat robbant�sai miatt elszenvedett s�r�l�sek jelentik. Az Irrawaddy delfin ezenk�v�l keresett l�tv�nyoss�ga az aquaparkoknak, de a vad�szat is tizedeli: a zs�rj�b�l nyert olajnak gy�gy�t� er�t tulajdon�tanak, �s h�s�t is fogyasztj�k. Az Irrawaddy delfinb�l m�r csak alig ezer p�ld�ny l�tezik. P�pua-�j-guineai l�gyp�nc�l� tekn�s (Carettochelys insculpta) A bizarr kin�zet�, P�pua-�j-Guinea, Indon�zia �s Ausztr�lia �desvizeiben �l� tekn�sfaj fennmarad�s�ra n�zve a legnagyobb vesz�lyt �ppen furcsa fizimisk�ja jelenti: vil�gszerte �rt�kes �rucikk a kis�llat-keresked�sek polcain. A tekn�s�ket fiatal korukban gy�jtik be, de gyakorta rabolj�k ki f�szkeit, toj�sa ugyanis a T�vol-Keleten kedvelt csemege. Ramin tr�pusi f�k (Gonystylus spp.) Az Indon�zia �s Malajzia erdeiben honos ramint nagyipari m�retekben haszn�lj�k az �p�t�iparban, de k�sz�tenek bel�le d�szt�rgyakat, k�pkeretet is. A kitermel�s a fokozott kereslet miatt a raminfa jellemz� �l�hely�n, a t�zegl�pos erd�s�gekben egyre nagyobb m�reteket �lt, ami olyan ott �l� �llatfajokat �rint, mint az or�ngut�n �s a tigris. S�rgab�bit�s kakadu (Cacatua sulphurea) A nemzetk�zi �llatkereskedelem m�sik �ldozata lehet az Indon�zi�ban honos s�rgab�bit�s kakadu: az egzotikus madarat olyan mennyis�gben fogj�k be, hogy �llom�ny�nak 80 sz�zal�ka t�nk el �l�hely�r�l h�rom "mad�rgener�ci�" alatt - a m�g vadon �l� egyedek sz�ma m�ra kevesebb, mint t�zezer. A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g (World Conservation Union, IUCN) V�r�s list�ja a fajt a kritikusan vesz�lyeztetett fajok k�z� sorolja. �zsiai elef�nt (Elephas maximus) A k�znyelvben ink�bb indiai elef�ntk�nt ismert �zsiai elef�nt agyara �s h�sa a feketepiacon v�ltozatlanul keresett �rucikk, annak ellen�re, hogy 1989 �ta tilos az elef�ntcsont kereskedelme. Az orvvad�szat mellett komoly vesz�lyt jelent a faj sz�m�ra �l�helyeinek rohamos cs�kken�se. Az �llatkertek a faj tart�s�t jobban kedvelik az afrikai elef�nt�n�l, s ez�rt t�bb sz�z �zsiai elef�nt �l fogs�gban, eredeti �l�hely�k�n a becsl�sek szerint sz�muk 35-50 ezer - ez csup�n egytizede az Afrik�ban honos (Loxodonta africana) elef�ntok�nak. �zsiai tiszafa-fajok (Taxus chinensis, T. cuspidata, T. fuana, T. sumatrana) Az �zsiai tiszaf�t �zsia-szerte irtj�k: t�level�t a paclitaxel el��ll�t�s�ra haszn�lj�k. Amennyiben kitermel�se a jelenlegi �temben folytat�dik, hamarosan nem lesz forr�sa a r�kgy�gyszerek eme kulcsfontoss�g� alapanyag�nak.