M�rgez� �rhaj�darabok

A Kazahszt�nban tal�lhat� Bajkonurb�l sok �rhaj�t ind�tanak �tnak, hogy felfedezz�k vel�k a vil�g�rt. Ez nagy szolg�lat a tudom�nynak, �m van az �gynek �rnyoldala is. A kil�v�skor a talajra visszahull� �rhaj�alkatr�szek �s az �zemanyag ugyanis sok, az eg�szs�gre �rtalmas anyagot tartalmaz. Az altaji ter�leten, ahol a Csillagv�ros tal�lhat�, egy id�ben sok gyermek s�rgas�ggal j�tt a vil�gra.

Az els� ember alkotta mesters�ges m�holdat 1957. okt�ber 4-�n a Szovjetuni� bocs�totta fel az �rbe, amely Sputnik-1 n�ven v�lt ismertt�. A m�hold egy 56 centim�ter �tm�r�j�, 83,6 kilogramm s�ly� g�mb volt. Ezt k�vette 1958-ban az amerikaiak Explorer-1 nev� els� F�ld k�r�li p�ly�n kering� m�holdja. Fontos esem�ny volt az �rkutat�s t�rt�net�ben a Holdra sz�ll�s 1969. j�lius 21-�n, amikor is els� �zben tette ember l�b�t egy idegen �gitestre. Az els� �r�llom�s szint�n a volt Szovjetuni� nev�hez f�z�dik. 1971-ben a Szojuz �s a Szaljut-1 kering�s k�zbeni �sszekapcsol�s�val j�tt l�tre. Az �rhaj�z�s kisz�lesed�s�vel a F�ldet k�r�lvev� �r szennyez�se is megkezd�d�tt.

Mondhatn�nk azt is, hogy a k�rnyezetszennyez�s �j korszakba l�pett. Az Egyes�lt �llamok t�bb mint h�tezer olyan F�ld k�r�l kering� t�rgyat k�vet nyomon, amelyek n�h�ny centim�tern�l nagyobb �tm�r�j�ek. K�z�l�k sok rak�tarobban�sok t�rmel�ke. Sokan f�lnek att�l, hogy ez az orbit�lis p�ly�n kering� hullad�k �ssze�tk�zhet �rhaj�kkal, m�holdakkal, �m ennek a szak�rt�k szerint nagyon kicsi az es�lye.

Az �rszem�t egyel�re t�bb gondot okoz a F�ld�n, mint azon k�v�l. A Magyar H�rlapban megjelent �r�s szerint �vtizedek �ta s�lyos m�rgez�st szenvednek el Oroszorsz�gban az altaji ter�let lak�i, ide esnek le ugyanis a Bajkonurb�l �tnak ind�tott �rhaj�k lev�lt darabjai. A k�rnyezetv�d�k szerint az �rj�rm�vek meghajt�s�hoz haszn�lt foly�kony �zemanyag sok olyan �sszetev�t tartalmaz, amelyek s�lyos eg�szs�g�gyi probl�m�kat okozhatnak az �l�l�nyek szervezet�ben.

Mi sem bizony�tja ezt jobban, mint az, hogy 1989-ben felt�n�en sok s�rgab�r� gyermek sz�letett az altaji ter�leten, ahol a Csillagv�ros tal�lhat�. Az �jsz�l�ttek m�sf�l-k�t h�napig voltak s�rg�k, azt�n kigy�gyultak az ismeretlen k�rb�l. A Kazahszt�n, K�na, Mong�lia, Oroszorsz�g hat�rvid�k�n fekv� ter�letre hullanak vissza a kazahszt�ni Bajkonurb�l kil�tt �rhaj�k lev�l� �zemanyagtart�lyai �s egy�b darabjai. A s�rgas�ggal vil�gra j�tt �jsz�l�ttek v�r�ben igen magas koncentr�ci�ban volt jelen a bilirubin nev� anyag. Ez nemcsak a s�rgas�g�rt felel�s, de csecsem�kn�l agyk�rosod�st is okozhat.

Az orosz hat�s�gok nem ismerik el a megbeteged�sekkel kapcsolatban, hogy azokat az �rszem�t okozta volna. A k�rnyezetv�d�k azonban azt k�vetelik, v�ltoztass�k meg az �rhaj�k r�pp�ly�j�t, hogy a lev�l� alkatr�szek ne lakott ter�leten �rjenek f�ldet. Ennek t�bb akad�lya is van. Az egyik az, hogy a helyi vezet�snek a szemetel�s�rt k�rt�r�t�st fizet az orosz �llam, ami fontos bev�tele az ott �l�knek. A m�sik ok az odal�togat� turist�k, akik �rhaj�darabokat f�nyk�pezni mennek oda - �k szint�n fontos bev�teli forr�st jelentenek a helyb�lieknek. Hogy nem csek�ly �sszegr�l van sz�, az is jelzi, hogy a szomsz�dos ter�letek vezet�i m�r jelezt�k, sz�vesen fogadj�k az �gb�l al�hull� bev�telt, annak ellen�re, hogy egyre ink�bb bizony�tott, s�lyos m�rgez�snek lenn�nek kit�ve.