Kozmetikai �llatk�s�rletek

Tudod-e? Az �llatk�s�rletek 63%-a had�szati c�lokat szolg�l, 31%-ukat kozmetikai szerek tesztel�s�re haszn�lj�k, �s alig 6%-uk az, amit gy�gy�szati c�lb�l v�geznek! statisztika: PETA

A kozmetikumok mell�khat�sainak vizsg�lat�hoz �ltal�ban h�romf�le k�s�rleti m�dszert alkalmaznak. Az LD-50-teszt azt m�ri, hogy a szernek mekkora adagj�t�l pusztul el a k�s�rleti �llatok, egerek, patk�nyok fele.

�gy tesztelik p�ld�ul a r�zsokat is. Azt, hogy egy sampon, hajlakk, szempillafest�k irrit�lja-e a szemet, �gy ellen�rzik, hogy kalod�ba z�rt, mesters�gesen �beren tartott ny�l szem�be cs�p�gtetik az anyagot napokon kereszt�l; az �llat term�szetesen el�bb-ut�bb megvakul.

A dezodorokat, arckr�meket eml�s�llatok leborotv�lt testfel�let�re kenik, k�zben figyelik, mennyire pirosodik, duzzad a b�r, kialakul-e gyullad�s, esetleg hossz� t�von r�kosod�s. (T�bbek k�z�tt ezekr�l a k�s�rletekr�l �s �ldozataikr�l l�thatsz f�nyk�peket a Fot�k oldalon.)

Sz�ks�ges vagy felesleges?

A kozmetikaiparban v�gzett �llatk�s�rletek feleslegesek, mert
1. �llatok k�nz�s�val �s meg�l�s�vel j�rnak
2. megb�zhatatlan, pontatlan eredm�nyt adnak
3. k�lts�gesek
4. sz�mos megb�zhat� alternat�v k�s�rleti m�dszer l�tezik, melyekkel helyettes�teni lehet �ket.

A fejlettebb nemzetek ezt m�r j� ideje felismert�k �s be is tiltott�k az ilyen jelleg� teszteket. Az Eur�pai Uni� ter�let�n 2003-t�l tilos a kozmetikai �llatk�s�rletek v�gz�se, 2009-t�l pedig tilos lesz az ily m�don tesztelt term�kek behozatala az Uni� orsz�gaiba. (Err�l b�vebben itt olvashatsz.)

Haz�nk szerencs�re �len j�rt a kozmetikai �llatk�s�rletek betiltat�s�ban, hiszen m�r els� �llatv�delmi t�rv�ny�nk (1998. �vi XXVIII.tv.) kimondja, hogy "sz�p�t�szer, doh�ny- �s egy�b �lvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatr�sze, tov�bb� l�szer el��ll�t�sa c�lj�b�l tervezett k�s�rletre enged�ly nem adhat�."

Ennek ellen�re haz�nkban is rengeteg �llatokon tesztelt kozmetikumot tal�lunk a boltok polcain.
N�h�ny multi tov�bbra is makacsul ragaszkodik az �divat� �llatk�s�rletekhez, m�g akkor is, ha azokat helyettes�teni lehet sokkal megb�zhat�bb, alternat�v m�dszerekkel. N�mi j�zan �sszel hamar bel�that�, hogy pl. egy emberi sejtteny�szeten, emberi sz�veten, szervkult�r�n v�gzett toxicit�si teszt sokkal megb�zhat�bb eredm�nyt ad az emberre n�zve, mint ha pl. kutya vagin�j�n, vagy h�rcs�g v�gbel�n tesztelik az adott kozmetikum alapanyagait.

Az �llatk�s�rletek term�szetesen nem csak a kozmetikaiparban t�vesztik meg a fogyaszt�kat. A gy�gy�szati c�l� �llatk�s�rletek �pp olyan vesz�lyesek �s megb�zhatatlanok, mint "sz�p�szeti t�rsaik".

Vitathatatlanul k�sz�nhet a tudom�ny n�h�ny fontos eredm�nyt az �llatk�s�rleteknek, azonban ne felejts�k el, hogy pl. a penicilin felfedez�se idej�n nem �llt m�g rendelkez�s�nkre olyan technika, mellyel ma rendelkez�nk �s ami sokkal megb�zhat�bban helyettes�theti az �llatk�s�rleteket.

Sz�mos trag�dia sz�rmazott ellenben abb�l, hogy �llatok sz�zain letesztelt �s �rtalmatlannak �t�lt term�kek emberek hal�l�t okozt�k - hiszen egy adott faj eset�ben kapott eredm�nyek nem biztos, hogy egy m�sik faj eset�ben is ugyanazt mutatj�k.

Sz�mos eredm�nyt annak k�sz�nhet�nk, hogy NEM tesztelt�k le az adott term�ket �llatokon (pl. ma sem lenne aszpirin�nk, ha azt macsk�kon is tesztelt�k volna) �s bizony�ra rengeteg j� term�k sosem jutott el a nyilv�noss�ghoz, mert - b�r lehet, hogy emberre vesz�lytelen - , de esetleg �llatokn�l s�lyos mell�khat�sokat okozott.

Nyilv�n kevesen mondan�k, hogy sz�ntessenek be olyan k�s�rleteket, melyeket kiz�r�lag �llatokon lehet elv�gezni (b�r ezek eredm�nyei k�ts�gesek �s mor�lis h�tter�kr�l sokat lehetne vitatkozni), azonban a j�zan �sz azt dikt�lja: ha l�tezik ugyanolyan megb�zhat�, ugyanolyan hat�sos tesztel�si met�dus, akkor az �llatk�s�rletet azzal HELYETTES�TENI KELL!

Az alternat�v k�s�rleti m�dszereket ugyanolyan szigor� el��r�sok szab�lyozz�k, mint az �llatk�s�rleteket. Hat�konys�gukat ellen�rzik, bevizsg�lj�k, �s hat�rozatot hoznak r�la, milyen t�ren ismerik el, milyen ter�leteken lehet bevezetni �ket, milyen m�don helyettes�thetik az �l� �llatokon val� k�s�rletez�st. Ha teh�t egy term�ket nem �llatokon teszteltek, hanem m�s, enged�lyezett m�dszerekkel, az pontosan ugyanolyan biztons�gos (vagy biztons�gosabb), mint az �llatk�s�rletekkel tesztelt term�k.

Szadista k�s�rletek

A legt�bb k�s�rletre, amit �llatokon v�geznek, m�g csak azt sem foghatjuk r�, hogy, �gymond, "j� c�lt szolg�l", vagyis emberi, �llati betegs�gek kutat�s�ra �s gy�gym�dok, gy�gyszerek fejleszt�s�re szolg�l. Az emberi elme hihetetlen gonoszs�ga megd�bbent� kegyetlens�geket k�pes kital�lni.

�llatk�lyk�ket vak�tanak, s�ket�tenek meg, hogy megn�zz�k, hogy maradnak �letben majd feln�tt korukban, ha k�lvil�gi ingerek n�lk�l n�nek fel; m�sodik fejet m�tenek egy kuty�ra, hogy l�ss�k, vajon mi fog t�rt�nni (ez igen n�pszer� k�s�rlet �s t�bben elv�gezt�k m�r; minden esetben az �llat hal�l�val v�gz�d�tt), k�z�pkorinak beill� k�nz�eszk�zzel ny�jtanak n�gy fel� �llatokat, hogy vajon mikor repednek sz�t a csontjaik; mesters�gesen elgyeng�tik macsk�k gerincoszlop�t, hogy megn�zz�k, vajon tudnak-e mozogni k�t l�bbal vonszolva magukat; elektromos csatlakoz�kat m�tenek �llatok agy�ba, hogy elektromos impulzusokkal f�lelmet �s f�jdalmat v�lthassanak ki benn�k... �s ez csak n�h�ny p�lda. Ezek azok a teljesen felesleges, sz�ks�gtelen �s c�ltalan k�s�rletek, amik ellen szerte a vil�gon minden �llatv�d� szervezet tiltakozik! B�vebben n�h�ny �rtelmetlen k�s�rletr�l.