let s hall kztt a Tisza vzrendszere
Mg szmtalan madr fszkel a Tisza partjn, mellkgai s mellkfolyi mentn. Rtisasok s vidrk talltak itt otthonukra, halak s halszok paradicsoma ez. A folyam tjn 1300 km-t s 5 orszgot hagy maga mgtt az ukrn Krptoktl a Dunba val betorkolsig. Magyarorszg, Romnia s Kelet-Szlovkia tovbbi rszei ltala s mellkfolyi ltal lett formlva. A Tisza a teljes rgi ltfontossg tvonala. Egyttal ez a folyami tj emberemlkezet ta jelents gazdasgi trsg. A bnyszat, a papr- s vegyipar gyakran mgis szretlenl vezeti be mrgez szennyvizeit a Tiszba s mellkfolyiba. gy jutnak a vzbe az ersen mrgez anyagok, mint pl. a nehzfmek, a tarts mrgek, a cianid s a szerves klrvegyletek. Az ipari mrgek nemcsak a folyt krostjk s tnkreteszik a krnyez termszetet – veszlyeztetik az ember egszsgt is a Tisza vzgyjtterletn. A vz az letnk forrsa. Ennek az letbevgan fontos nyersanyagnak a biztostsa csak a tartsan krnyezetbart termelsre s termkekre val tlls ltal sikerlhet. Greenpeace kzd az p krnyezethez val jogrt. Greenpeace kveteli a mrgez szennyvizek bevezetsnek megszntetst.
|