Fldtrtnet
2004.12.01. 20:01
Hogyan fejldtt ki a fld?Hny ves is?
ITT MEGTUDOD
Fldtrtnet
A Fld s az let trtnete nem vekben, hanem vmillikban, vmillirdokban mrhetõ. A fldtrtnetet idõkre, idõszakokra, korokra osztjuk fel.

|
A Fld 4,6 millird ves. Termszetesen ezt az idõszakot killtsunkon nem tudjuk nyomon kvetni, hanem csak az utols pr szzmilli vrõl, a fldtrtneti idõ, Kzpidõ, Harmadidõszak s Negyedszak rendelkeznk killtott trgyi anyaggal, melyet klnbzõ kõzetek, õsmaradvnyok kpviselnek a nagy fldtrtneti korok szerint csoportostva a vitrinekben.
Ha egy terleten az egyes ledkek lerakdsban idõrendbeli folytonossg van, akkor a legrgebbi ledkek a legmlyebben helyezkednek el, mg a legfiatalabbak a felsznen vannak. Az ledkeket azonban a Fld felsznnek klsõ erõi (vz, szl stb.) lekoptathatjk s gy a hegysgekben az idõsebb kõzetek, kvletek a felsznre kerlhetnek. Ezek azonostst segtik elõ a csak egyetlen idõszakra jellemzõ un. vezrkvletek. |
Somogy fldtrtnetben az idõ, a Kzpidõ s a Harmadidõszak folyamn kpzõdtt kõzetek csak a felszn alatt, a mlyfrsok tansga szerint mintegy 500-4000 m mlysgben vannak. A mlyben lvõ kõzetek tanulmnyozsa sorn megllaptottk, hogy a Kaposvr-Dunajvros-Miskolc vonaltl szakra s dlre ms-ms kõzettpusok jelennek meg a medencealjzatban. A kt eltrõ egysget az gynevezett Igali-v vlasztja el egymstl, mely a fldtrtneti kzpidõben az afrikai s eurzsiai kreglemezek tallkozsa s tkzse rvn jtt ltre. Az risi erõk hatsra az tkzsi frontokon az egyes lemeztredkek elmozdultak; e folyamatok hatsra alakult ki mr a kzpidõben a Dunntli-Kzphegysg s kerltek az idei kõzetek ismt itt a felsznre. Ennek a kornak a legjellegzetesebb kpzõdmnye a vrs homokkõ s a grnit, amelyet Somogy terletn a mlyfrsok 2000 m-es mlysgben rtek el. Ezt tanstjk vitrinben bemutatott frmagvak is. A fldi letformkat a virgtalan nvnyek s a mai ktltûekhez hasonl lõlnyek uraltk.
A grnit a legelterjedtebb magms kõzet; szabad szemmel is jl megklnbztethetõ svnyszemcskbõl ll. A kvarc s a tbbi alkotrsznek egymshoz viszonytott arnya befolysolja a grnit tpust. A kvarc mellett nagy mennyisgben fordul elõ a rzsaszn vagy szrke klifldpt s a plagioklsz is. A biotit barns-fekete, gyngyhzfnyû kis pikkelyekben csillog, mg a muszkovitszemcsk ezstsen fnylõ lemezeket alkotnak. Kisebb mennyisgben fekete sznû oszlopos formj amfibol s piroxn is elõfordul a durva szemcsk kztt. |

|
A fldtrtneti kzpidõ kõzetei a paleozos kpzõdmnyekhez hasonlan csak a mlyfrsok sorn vltak ismertt. A medencealjzatban a legnagyobb tmegben megjelenõ kõzetek (mszkõ, dolomit, mrga) elsõsorban a trisz idõszakbl szrmaznak. A trsgben, a Mecsekben s a Bakonyban az idõszak kpzõdmnyei szles krben elterjedtek.

|
E korban jrszt tenger bortotta a somogyi terleteket, melynek jellegzetes õsmaradvnyai a klnfle csigk, kagylk s a tintahalak, polipok rokonai: az Ammoniteszek. Itt lthat a haznkban tallhat dinoszaurusz tojsok egyike is, mely egy Tarboszaurusz megkvesedett (majdnem teljes) tojs maradvnya. Ennek a 240 s 65 milli v kztti kornak a legjellemzõbb lõlnyei a szrazfldeken a klnbzõ, a nyl nagysgtl az elefntnl is nagyobbra megnvõ, nvnyevõ s ragadoz letmd dink voltak. Haznkban csak a komli sznbnyban talltak dinoszaurusz maradvnyokat. A mintegy 2,5 m nagysg llatot Komlosaurus nvre kereszteltk. |


|
A dinoszauruszok kipusztulsa utn nemcsak a Fld llatvilga, de felszne is jelentõsen megvltozott az utbbi 65 milli v sorn - a fldtrtneti harmadidõszakban. A Dunntlon ekkor tengerek, szigetek, nagy tavak s vulkni kitrsek alaktottk tovbb a felsznt. Az idõszak jellemzõ kvletei az eocnbl szrmaz nagyon gazdag csiga, kagylfauna, melynek megkvesedett pldnyai lthatk itt vagy a fiatalabb pliocn kor kagyl, a tihanyi kecskekrm, mely nemcsak Tihanyban, hanem a Balaton dli partjn is tbbfel megtallhat pl.: Szntdon s Fonydon.
Ugyancsak fellelhetõk Somogyban a 25 milli vvel ezelõtt kitrt vulknoknak a maradvnyai is. Eurpa egyik legszebb panormjt lthatjuk a fonydi magaspartrl, ha a Balaton szaki oldalra, a Badacsonyra s tanhegy trsaira tekintnk. m maga a fonydi Vr-hegy s a boglri Vr-hegy is a bazalt vulkni mûkds eredmnyekppen jtt ltre. A vitrinben lthat bazalt s andezit ennek a vulkanikus idõszaknak az eredmnye. Az lõvilg fejlõdsben is nagy vltozsok trtntek ugyanis a harmadkortl kezdve mr a zrvatermõ nvnyek uraltk a kontinenseket s emlõsk npestettk be a dinoszauruszok utn resen maradt lõhelyeket.
   
|

|
A fldtrtneti idõket, idõszakokat bemutat utols vitrinben kaptak helyet ma Somogy felsznt bort kõzetek. Klsõ-Somogyban, a Zselicben s a Marcali-hton nagy terleteket bort a lsz, melyben a klnbzõ alak mszkivlsokat nevezik lszbabknak. Belsõ-Somogyot nagyrszt folyami eredetû homok fedi. A lpokban, oxigntõl elzrt krnyezetben keletkezik a tõzeg s a gyepvasrc is. Nagy tõzegtelepek a Balaton dli partvidkn, a Nagyberekben tallhatk. Gyepvasrcre elsõsorban a patakok mentn lelhetnk r. |
A negyedidõszak õsfldrajzi kpet a jgkorszakkal jellemezhetjk. A mintegy 650 ezer vig tart jgkorszak sem azonos idõszak, hiszen meleg n. interglacilisok s hideg glacilis idõszakok kvettk egymst. Ekkor jellegzetesen nagy testû llatok egytt ltek mr itt a mi emberelõdeinkkel. A killtson mamut-, barlangi medve-, õstulok csontmaradvnyok kpviselik ezt a kort. Az õsmaradvnyok tansga szerint a mamut egyltaln nem volt ritka lõlny ekkor Somogyban. A hazai legteljesebb õstulok maradvny a nagybajomi homokbnybl kerlt elõ. A jgkorszak utn a Krpt-medence nvny- s llatvilga fõknt dli irnybl, dlnyugatrl s dlkeletrõl teleplt vissza. |
 Az egyik ilyen, klalakjban nem valami szp gyepvasrc darab belsejbõl kerlt elõ haznkban a legnagyobb, csodlatos gsznkk sznû vivianit kristly, mely kb. fl cm nagysg. Eurpa szaki felrõl a jgkorszak szinte nyomtalanul trlte le a korbbi meleg idõszakok nvnyzett. A mai vegetci kpe sszefggõen csak a jgkorszak utni idõkre vezethetõ vissza. Maguk a nvnyfajok nagyrszt rgebbi szrmazsak, csupn melegebb ghajlaton vszeltk t a kedvezõtlen idõszakot (pl. a Fldkzi-tenger mellkn). Haznk terletn a jgkorszakban a skvidkeket hideg-szraz lszpuszta s erdõs-tundra jellegû vegetci, a kzphegysget havasi nvnyzet borthatta. Az utols jeges fzis kb. 10 ezer ve fejezõdtt be. Ezutn lassanknt, az ember is megjelent a Krpt-medencben, 5000-6000 vvel ezelõtt az Alfld fldmûvelõ, llattenysztõ npessge mr szmottevõ volt.
|
|