Hagyms tojsrntotta
2004.11.26. 20:08
Amilyen egyszer olyan finom!
Hagyms tojsrntotta
Igen zletes tojsrntottt kszthetnk hagymval is. Tojsonknt fl dinyi vrshagymt vgjunk aprra, s fedõ nlkl pirtsuk aranysrgra. A pirtshoz tojsonknt 1 evõkanl olajat hasznljunk. Most a felvert tojshoz ne keverjnk olvasztott vajat, csak szzuk meg, s ntsk a megpirult hagymra. Tlals elõtt a ksz rntotta tetejre szrjunk kevs fûszerpaprikt. Intenzv, magyaros zû rntottt kapunk, ha a hagymhoz zldpaprikt is adunk. Szemlyenknt 1 db zldpaprikt szeleteljnk fel, s az olajban fedõ alatt sssk puhra. Csak utna keverjk hozz a hagymt, s a tovbbiakban az elõzõek szerint jrjunk el. Erre a vltozatra ne szrjunk fûszerpaprikt. Nem kevsb finom a Fokhagyms tojsrntotta. Ennek legegyszerûbb elksztsi mdja, hogy res rntottt ksztnk (a ppet megszzuk, s tojsonknt 1 evõkanl olajon megstjk), majd feltlals utn tojsonknt fl gerezd vkony lemezekre vgott fokhagymval bebortjuk. Sokan a felszeletelt fokhagymt az olajban megdinsztelik, s erre ntik r a felvert tojst, mert gy kevsb intenzv az illata. Vigyzzunk, hogy ne sssk a fokhagymt, mert megkeseredik. Fogykrzk tojsonknt 1 kvskanl olajjal is kszthetnek hagyms, fokhagyms illetve Papriks rntottt, ebben az esetben azonban teflon bevonat serpenyõt hasznljunk a stshez.
Igazn j zû rntottt csak hztji tojsbl lehet kszteni. A tojst ne a tnyr szlhez ssk, hanem egy lapos, kemny fellethez, mert az les trgyak bezzzk a kemny burkot, s feltrs utn hjdarabok kerlnek bele. Nyers tojs hasznlata esetn nagyon fontos mg, hogy kzvetlenl felhasznls elõtt kell feltrni, mivel levegõvel rintkezve hamar bebarnul s romlsnak indul. A tojs szsa akr rntottnl, akr ms teleknl egyni zlstõl fgg. A szmunkra megfelelõ smennyisg meghatrozsnl a legjobb mdszer, hogy megkstoljuk a nyers ppet. ltalban tojsonknt egy csipetnyi s elegendõ az zestshez. Kezdõ hziasszonyok szmra hasznos informci lehet mg, hogy a sztvlasztand tojs hjt mindig kzpen kell betni. Ezutn hvelykujjunkkal szaktsuk t a belsõ hrtyt, s vatosan fesztve vlasszuk kett a hjat. Egy pohr vagy a habverõtl fl tartva tltgessk a tojssrgjt egyik tojshjbl a msikba, mikzben a fehrje lefolyik az oldaln. Nmi gyessggel a jgzsinrt is el lehet tvoltani ily mdon a tojssrgjrl.
A rntottkkal kapcsolatban itt clszerû eloszlatni egy flelmet, amely a tojs viszonylag magas koleszterintartalmbl ered. Sajnos ma mg a jlti trsadalom velejrja, hogy az embereknek egyre magasabb a koleszterinszintjk. Ezrt az orvosok ellenzik a tojs fogyasztst, mert magas koleszterinhnyadnl fogva elõsegti az relmeszesedst, s a szvtrombzist. Ez valban gy van, de csak a hsevõk esetben. Akik nem fogyasztanak hst s llati zsiradkot, azoknl a mrskelt tojsfogyaszts semmilyen problmt nem okoz. A szervezetnek ugyanis kismrtkben szksge van koleszterinre, ha ezt nem kapja meg, akkor maga lltja elõ ecetsavbl. A termszetes mdon tpllkozknak teht normlis mrtkû tojsfogyaszts esetn nem kell tartaniuk semmilyen egszsgkrosodstl, felesleges aggdniuk az egyre intenzvebb vl koleszterinkampnyban hangoztatott intelmek miatt. Egybknt a legjabb kutatsi eredmnyek szerint a koleszterinszint alakulst elsõsorban alkati s idegi tnyezõk befolysoljk. Rendszeres gymlcsfogyasztssal azonban a veszlyeztetett szemlyeknl is cskkenthetõ ez a rizikfaktor, mivel a nyers gymlcsk pektintartalma megkti s az emsztõrendszerbõl eltvoltja a koleszterint, meggtolva ezzel a felszvdst. Ugyancsak cskkenti a koleszterinfelszvdst a nyers zldsg illetve gymlcs A– s C–vitamin–tartalma, valamint az E–vitamin, amely legnagyobb mrtkben a bzacsrban, a szjban, s az olajos magvakban tallhat.
Gombs teleink mg finomabb tehetõk, ha a pirts sorn nhny dekagramm vajat is tesznk az olajba. A vaj azonban knnyen avasodik, ezrt az ily mdon elksztett tel nem tarthat 1–2 napig mg hûtõszekrnyben sem. Ezzel kapcsolatban meg kell mg jegyezni, hogy a gombs telek csak zomncozott fmednyben trolhatk, mivel a bevonat nlkli fmednyekben a gomba nhny ra alatt megromlik. A bevonat nlkli fmednyekben trtnõ fõzs esetn az sem sokat segt, ha az elkszlt telt utlag trakjuk egy veg– vagy porceln trolednybe, mert a fmionok mr a fõzs sorn beivdnak a gombba. Ezeknek a gombs teleknek az elksztshez majdnem minden fajta ehetõ gomba felhasznlhat. Vannak ugyan olyan szablyok, hogy rntani legjobb a laskagomba, mivel rostos llaga kvetkeztben ez hasonlt legjobban a hshoz. (Csak a begngylt szlû zsenge gombt szabad megvenni, mert a kiegyenesedett szlû, tlcsress vlt laskagomba hsa mr rgs.) Msik ilyen ajnls, hogy gombalevest szegfûgombbl clszerû kszteni, de csak a kalapjbl, mert a szra ehetetlen, s enyhn mrgezõ. Pirtani a csiperkegombt (francia eredetû neve: sampinyon) ajnljk a szakcsknyvek, de a tapasztalatok szerint a jzû gombafajtk szinte brmelyik telhez felhasznlhatk. Sokkal fontosabb szempont, hogy a beszerzett gomba friss legyen. Minl tovbb ll ugyanis, annl zetlenebb.
Tavasztl õszig, ha csak lehet, erdei gombt vsroljunk, mivel ennek sszehasonlthatatlanul jobb az ze, mint a pincben termesztett gombafajtk, s rendszerint olcsbb is. Ebben az esetben azonban fokozottan gyeljnk arra, hogy csak szakrtõ ltal ellenõrztt gombt szabad megvenni. Ha magunk szedjk a gombt, akkor felttlenl vizsgltassuk meg. Erre a clra minden piacon ingyenes szakrtõi szolglat ll rendelkezsre.
Az ehetõ erdei gombkbl egyszerre nagyobb mennyisget is gyûjthetnk, mert — mint mr sz volt rla — a gomba fagyasztva vagy szrtva tartsthat is. A friss gombt alaposan tiszttsuk meg, majd foly vz alatt mossuk t, s pamutkendõn szttertve szikkasszuk. Gyorsfagyaszts elõtt osszuk megfelelõ adagokra, s szorosan polietilnzacskba rakva lgmentesen zrjuk le. A felolvaszts legegyszerûbb mdja, hogy a szksges mennyisget elõzõ este a mlyhûtõbõl thelyezzk a hûtõszekrny norml rekeszbe. A felengedett gombt jrafagyasztani tilos. Szrtssal trtnõ tartsts esetn a megtiszttott mosatlan gombt vgjuk nem tl vastag szeletekre, s tûvel fûzzk fel egy vkony damilszlra (horgszboltokban szerezhetõ be) gy, hogy az egyes darabok ne rjenek ssze. Flrnykos helyen kifesztve szrtsuk zrgõsre, majd rakjuk tllzacskba. Szraz, hûvs helyisgben felakasztva troljuk, hogy ne molyosodjon meg. Felhasznls elõtt meleg vzben mossuk meg, majd msnapig hideg vzben ztassuk. Leves ksztse esetn az ztatvizet hasznljuk fel, mert gy a gombbl kioldd rtkes tpanyagok nem mennek veszendõbe.
Az nyencek szmra megemlthetõ mg, hogy van nhny gombafajtnk, melyek magas lvezeti rtkkkel kitûnnek a tbbi kzl. Npszerûsgt tekintve elsõ helyen ll a jelentõs vastartalm vargnyagomba, amely mind stve, mind fõzve a legzletesebb gombnk. (Ha pirtjuk vigyzzunk r, mert hamar megg.) Nem sokkal marad el mgtte az ugyancsak univerzlisan hasznlhat õzlbgomba, amelynek a zamatn kvl az llaga is kivl, mivel kirntva mg az alaposan kivert hsnl is porhanysabb. Meg kell mg emlteni a csszrgombt s a kucsmagombt is. Ezek azok kz a ritkn fellelhetõ zletes gombafajtk kz tartoznak, amelyeket ha nha megltunk a piacon, ne menjnk el mellettk kzmbsen. Szintn zletes, s jval knnyebben hozzfrhetõ a Szentgyrgy–gomba nven is ismert mjusi pereszke, amely klfldn is igen kzkedvelt. rdemes mg szlni a fekete sznû trombitagombrl, amely a szenvedlyes gombafogyasztk kztt is csemegnek szmt. Rnzsre gusztustalannak tûnik ugyan, de megri figyelmet fordtani r, mert ze a szarvasgombval vetekszik. Tbbnyire megszrtva s porr zzva hasznljk, mivel pratlan zamatot klcsnz a klnfle teleknek. Egybknt a Tvol–Keleten erre a clra a knai fekete gombt hasznljk. Az llaga hasonlt a trombitagombhoz, s pikns ze miatt a nyugati orszgokban is nagyon kedvelik.
Visszatrve a szjs telekhez, a szjakocka nem csupn a darlths ptlsra alkalmas, hanem az eredetit megkzeltõ zhats prkltet is kszthetnk belõle. A magyar konyhnak ez a nlklzhetetlen s az egsz vilgon ismert tele szjakockbl is ktflekppen llthat elõ.
|