Glob�lis felmeleged�s, �vegh�zhat�s

A tud�sok �s politikusok szerint a F�ld legnagyobb k�rnyezeti probl�m�ja az �vegh�zhat�s er�s�d�se. Az ipari termel�s robban�sszer� fejl�d�s�vel kialakult �ri�si gy�rak, �zemek k�m�nyei, az aut�k �s m�s g�pj�rm�vek kipufog�cs�vei annyi m�rgez� anyagot juttatnak a leveg�be, hogy azok komolyan vesz�lyezteti bolyg�nk term�szeti egyens�ly�t.

Mi is tulajdonk�ppen az �vegh�zhat�s? Amint neve is mutatja, a f�ldi l�gk�r h�-visszatart� tulajdons�g�t jelenti, ami egyik fontos t�nyez�je annak, hogy bolyg�nk nem hideg pusztas�g. Hasonl� m�don m�k�dik, mint a f�lias�trak vagy a melegh�zak. A Nap �ltal sug�rzott energia nagy r�sze nem jut �t a l�gk�r�n (visszaver�dik a vil�g�rbe), m�sik h�nyad�t maga a l�gk�r nyeli el, de ami eljut a F�ldre, az ott elnyel�dve h�energi�v� alakul �t. A F�ld felsz�ne pedig ezt a h�t sug�rozza vissza a l�gk�rbe, ez�ltal meleg�tve annak als� r�tegeit. A felsz�n hossz� hull�m� sugarakat is kibocs�t, amelynek legnagyobb r�sz�t a leveg� v�zg�z- �s sz�ndioxid-tartalma elnyeli, h�v� alak�tja �s visszasug�rozza a F�ld fel�. Ez a rendszer tartja melegen a bolyg�nkat, ami nagyon fontos �s kellemes dolog.

A probl�ma ott kezd�d�tt, hogy a modern kor embere le�rhatatlan mennyis�gben kezdett fosszilis eredet� (sz�n, k�olaj, f�ldg�z) energiahordoz�kat el�getni, egyre n�vekv� ig�nyei kiel�g�t�s�re. Ezzel drasztikusan n�velve a leveg� sz�n-dioxid, dinitrog�n-oxid, met�n, halog�n �s egy�b �vegh�zhat�s� g�z tartalm�t. Ezeknek a g�zoknak a leveg�ben tal�lhat� koncentr�ci�ja �vr�l - �vre n�, fokozva ezzel a f�ldi l�gk�r �vegh�zhat�s�t, ami glob�lis felmeleged�shez, �ghajlatv�ltoz�shoz vezethet. Ennek m�rt�k�r�l �s hat�sair�l nincs egyet�rt�s a tud�sok k�r�ben. T�ny, hogy a F�ld t�rt�net�ben t�bbsz�r is bek�vetkezett �ghajlatv�ltoz�s. Gondoljunk a j�gkorszakokra �s az azokat k�vet� felmeleged�sekre. Ugyanakkor nem szabad legyinteni a t�ma kapcs�n, mivel az is bizonyos, hogy nem lehet b�ntetlen�l sok milli�rd tonn�nyi szennyez� anyagot a l�gk�rbe juttatni. Az Amerikai �rkutat�si Hivatal (NASA) m�holdjai felv�teleket k�sz�tettek a F�ldr�l. Riaszt� k�p t�rult a kutat�k szeme el�. Az �szaki f�ltek�n n�gy-�t kilom�teres magass�gban szinte �sszef�gg�, a kor�bbin�l magasabb koncentr�ci�j� sz�n-dioxid felh� alakult ki.

Neh�z dolga van a tud�soknak, mert a l�gk�r �s az id�j�r�s v�ltoz�sai rendk�v�l bonyolult k�lcs�nhat�sban �llnak az �ce�nokkal, a sarkok j�gsapk�ival.

A jelenlegi tendenci�k alapj�n �gy becs�lik, hogy a l�gszennyez�s miatt az elk�vetkez� �tven-sz�z �vben ak�r 5 Co-al emelkedhet a F�ld �tlagh�m�rs�klete. Ez a v�rhat� h�m�rs�kletv�ltoz�s kb. akkora, mint amennyi a j�gkorszakt�l mostan�ig k�vetkezett be. Neh�z meg�llap�tani, hogy egyes helyeken mekkora �s milyen ir�ny� lesz a h�m�rs�kletv�ltoz�s. N�h�ny helyen h�m�rs�klet-cs�kken�s is bek�vetkezhet. A legnagyobb aggodalmat a sarkokon tapasztalhat� h�m�rs�klet-n�veked�s v�ltja ki. Ha a glob�lis felmeleged�s m�rt�ke akkora lesz, hogy a sarki j�gp�nc�lok olvadni kezdenek, az a tengerszint emelked�s�hez fog vezetni. Ez t�bb milli�rd ember lak�hely�t vesz�lyezteti, mivel a F�ld n�pess�g�nek h�romnegyede tengerparton, vagy annak k�zel�ben �l Elk�pzelhet�, hogy az �vegh�zhat�s hat�s�ra szakadt le a k�zelm�ltban az Antarktiszr�l egy t�bb ezer n�gyzetkilom�ternyi nagys�g� j�gt�bla.

Az �vegh�zhat�s er�s�d�se maga ut�n vonhatja azt is, hogy sz�ls�s�gess� v�lik az �ghajlat, ez�rt gyakrabban k�vetkezhetnek be puszt�t� term�szeti katasztr�f�k. Az El Nino term�szeti jelens�g�t - ami puszt�t� hurrik�nokkal �s sz�k��rakkal j�rt egy�tt -, sokan a glob�lis felmeleged�s sz�ml�j�ra �rj�k.
Egyes ter�leteket �rv�z, m�sokat tart�s asz�ly fenyeget, eltol�dhatnak az �ghajlati s�vok. A tengerszint-emelked�s, az asz�ly �s m�s t�nyez�k hat�s�ra emberek milli�i kerekedhetnek fel, hogy lak�helyet v�ltoztassanak. Ez a leg�jabb kori, soha nem l�tott m�ret� n�pv�ndorl�s vil�gm�ret� konfliktusokat okozhat.

Az emberis�gnek komoly �nvizsg�latot kell tartania, nem el�g a k�rnyezetszennyez�s cs�kkent�s�hez a korm�nyok k�z�tti meg�llapod�s. Teljes k�r� szeml�letv�lt�sra van sz�ks�g, hiszen olyan dolgot vesz�thet�nk el, ami p�tolhatatlan. Az emberek a l�gk�rre �gy tekintenek, mint egy �lland�an meg�jul� term�szeti forr�sra, de m�g ink�bb sehogy sem tekintenek r�, egyszer�en nem veszik �szre, pedig a hi�nya.