Az 1888 okt�ber�ben megjelent National Geographic v�kony, szakmai jelleg� lap volt, egyszer� t�glav�r�s bor�t�val, melyet a k�tsz�z alap�t� tag kapott meg. Az els� sz�mban Hatalmas h�vihar c�mmel meteorol�giai t�m�j� cikk jelent meg, melyet a vihar �letszer� bemutat�sa is sz�nes�tett. W. J. McGee geol�gus azonban kifog�solta, hogy a tanulm�nyokban �s a foly�iratban �ltal�ban „sok az illusztr�ci� �s a nem tudom�nyos jelleg� le�r�s”. Ugyanakkor az elk�vetkez� �vekben a foly�irat korai sz�mait gyakran �rte az az igazs�gtalan kritika, hogy t�ls�gosan is tudom�nyos a st�lusa, �s voltak�ppen azoknak sz�l, akik m�r am�gy is az ismeretek birtok�ban vannak, a t�bbi olvas�t viszont elriasztja. 1891 �prilis�ban a t�rsas�g megjelentette az �sszefoglal� besz�mol� a Mount St. Elias exped�ci�r�l c�m� �r�st. Ezt az exped�ci�t – b�r az Amerikai Geol�giai T�rsas�ggal k�z�sen t�mogatt�k – tekinthetj�k a National Geographic Society els� felfedez��tj�nak, amelyet az�ta t�bb ezer olyan exped�ci� �s kutat�si program k�vetett, amelyet a T�rsas�g szponzor�lt. Az addig rendszertelen�l megjelen� National Geographic 1896 janu�rj�t�l havonta jutott el az olvas�khoz. A fiatal, mind�ssze 23 �ves �j f�szerkeszt�, Gilbert H. Grosvenor tal�l�kony ir�ny�t�s�val a National Geographic tudom�nyos f�ldrajzi foly�iratb�l a val� vil�got f�lt�r� lapp� v�lt, �s egyben az amerikai �js�g�r�sra is maradand� hat�st gyakorolt. Grosvenor a szerz�kt�l �letteli, mag�val ragad� st�lust v�rt, mely ugyanakkor el�g egyszer� �s k�zvetlen ahhoz, hogy az olvas� maga el� k�pzelhesse a helysz�nt. Gilbert H. Grosvenor hozz�j�rul�sa a National Geographic Society �s a foly�irat siker�hez felm�rhetetlen jelent�s�g�. 1954-ben visszavonult, �s a NGS tan�csad� test�let�nek (Director of the Council of NGS) eln�ke lett. Fia, Melville Bell Grosvenor k�vette �t a f�szerkeszt�i sz�kben, �s t�z �v alatt a tags�g sz�ma t�bb, mint k�tszeres�re, 5,5 milli�ra n�tt. A National Geographic �tt�r� jelent�s�g�t a k�pes �js�g�r�sban a t�rdel�s �s a sz�nes f�nyk�p haszn�lata hat�rozta meg (a Lumiere autochrom volt az els� kereskedelemi forgalomban haszn�lt elj�r�s sz�nes felv�telekhez, Franklin Price Knott is ezt haszn�lta a tun�ziai f�ldm�vesr�l k�sz�tett h�res fot�j�hoz, mely 1916 szeptember�ben jelent meg a lapban). Ebben a foly�iratban jelentek meg el�sz�r �jszakai felv�telek �llatokr�l, itt l�thattak az olvas�k el�sz�r v�z alatti f�nyk�peket (1926-ban a magazin fot�sa, Charles Martin �s a kutat�, W. H. Longley k�sz�tette az els� term�szetes sz�n� v�z alatti felv�telt), itt k�z�ltek el�sz�r nagy t�megben sz�nes fot�kat (1926 febru�rj�ban jelent meg az els� teljesen sz�nes sz�m), �s itt haszn�ltak el�sz�r hologramot a c�mlapon. 1959 �ta a National Geographic minden sz�ma sz�nes bor�t�val jelenik meg. A National Geographic Society nemcsak besz�mol�kat k�z�l t�voli t�jakr�l, hanem azok felfedez�s�ben �s megismer�s�ben is kulcsszerepet v�llal. Az 1970-es �vekben a foly�irat vezet�s�ge szembesz�llt azzal a korai id�szakban megfogalmazott alapelvvel, hogy a foly�irat „csak kellemes term�szet� inform�ci�kat k�z�lhet orsz�gokr�l �s n�pekr�l, �s ker�lnie kell minden kellemetlen vagy alaptalan kritik�t”. Gilbert M. Grosvenor, az els� f�szerkeszt� unok�ja �s ut�dai vezet�se alatt a foly�irat m�r olyan, vit�kat kiv�lt� t�m�kkal is foglalkozott, mint a k�rnyezetszennyez�s, a nukle�ris energia, az illeg�lis vadkereskedelem �s az emberi evol�ci�. Ezen k�v�l a t�rsas�g megalakul�sa �ta t�bb mint 6000 exped�ci�t �s kutat�si programot t�mogatott anyagilag. 1995 �ta – az�ta jelenik meg a foly�irat jap�nul – National Geographic T�rsas�g �j fejezetet nyitott a magazine t�rt�net�ben: hozz�j�rul�s�val �s �szt�nz�s�vel megkezd�d�tt a National Geographic nemzeti kiad�sainak sora. Ma m�r (a National Geographic Magyarorsz�ggal egy�tt) a magazin 21 nyelven �s �sszesen 23 kiad�sban jelenik meg – olvas�inak sz�m�t mintegy 45 milli�ra becs�lik.