�kszerteki
Kiss Lajos  2004.11.26. 10:16

A mocs�ri tekn�s (Emys orbicularis), b�r sokan nem tudj�k, az egyetlen Magyarorsz�gon is honos v�zi tekn�s, mely elterjedt ugyan eg�sz Eur�p�ban, de mindenhol szigor�an v�dett. �gy ezek beszerz�se, befog�sa, tart�sa, teny�szt�se kiz�r�lag megfelel� hat�s�gi enged�lyek birtok�ban lehets�ges. N�lunk legjobban elterjedt, otthon tartott v�zi tekn�sfaj az �kszertekn�s, melynek nagyon sok alfaja l�tezik, m�gis a kereskedelemben eddig Trachemys scripta elegans (Wied-Neuweid 1839) a v�r�sf�l� �kszertekn�s volt eddig a leggyakoribb. B�r ezen �kszertekn�s k�lf�ldr�l t�rt�n� behozatala ma m�r tilos, haz�nkban sz�mottev� teny�szt�s nem zajlik, ez�rt lassan elt�nedezik az �zletekb�l, m�g nagyon sok helyen tartanak ilyet. Mivel megfelel� tart�s mellett �tlagos �letkoruk 25-30 �v k�r�l van, �gy m�g sok�ig lesznek �llatszeret� csal�dok "tagjai".

Rendszertan:
Oszt�ly: Reptilia
Aloszt�ly: Anapsida
Rend: Testudines
Alrend: Cryptodira
Csal�d: Emydidae
Nemzets�g: Trachemys
Faj: Trachemys scripta

Egy �kszertekn�s tart�sa h�rom f� alappill�ren nyugszik:

1. A ten�s beszerz�se

Csak akkor vegy�l �kszertekn�st, ha valami�rt szimpatikusnak tal�lod, �gy �rzed, k�pes vagy gondozni, kicsit szeretni, ragaszkodni hozz�. A legfontosabb szab�ly: Legel�sz�r mindig a megfelel� �letteret kell biztos�tani, �s csak ut�na megvenni a kis tekn�st. Hely�k megtervez�se, elk�sz�t�se, elhelyez�se, berendez�se, felt�lt�se, be�zemel�se. Ha minden k�sz, csak akkor j�het a kis tekn�s. Egy tekn�s megv�telekor mindig legyen az esz�nkbe, hogy nem a megv�tel jelenti az �llattart�st. Ez csak a kezdete egy rem�lhet�en hossz� folyamatnak, melyben vannak �r�m�k, �s k�nyszerek is. Az els� tekn�s megv�telekor (esetleg a k�s�bbiekben is) csak olyan tekn�st vegy�nk meg, amelyiket m�r el�tte kin�zt�k, tart�s�ra m�r felk�sz�lt�nk. Hol vegy�k meg a kis �kszertekn�st? Gyakorlatilag b�rmelyik h�ll�kre, v�zi �llatokra szakosodott �zletben. Miel�tt megvenn�nk a tekn�st, sz�njunk r� id�t, �s figyelj�k a mozg�s�t legal�bb egy 10 - 20 percen kereszt�l. Az emberek tudat�ban a tekn�s egy lomha, lass� �llat. Mozg�sa olyan, mint egy lass�tott felv�tel. Bizony, az �kszertekn�s�k ennek pont az ellenkez�i. A legt�bb esetben, f�leg a kicsik, rendk�v�l mozg�konyak. Ha t�bben vannak, azt szemelj�k ki, amelyik a legakt�vabban mozog. El�fordulhat, hogy �ppen a napoz�ssal, pihen�ssel vannak elfoglalva, de az ember k�zeled�s�re az eg�szs�ges tekn�s mindenk�pp reag�l. Az eny�mek otthon "szel�dek", k�zb�l esznek, a nagyok n�ha d�lut�n a l�nyom �l�be alszanak, de m�g �jszaka sem tudtam �ket �gy megk�zel�teni, hogy legal�bb fel ne n�ztek volna r�m. Ha a v�zben �szk�l, n�zz�k meg, folyamatosan egyenesen �szik-e. Ha �lland�an a v�zszintest�l elt�r� az �sz�sa, az betegs�gre (t�d�gyullad�s) utal. Figyelj�k meg a szem�t. Tiszta, csillog�nak kell lennie. Az �kszertekn�s legyen l�that�an f�rge, akt�v, mozg�kony. A kez�nkbe v�ve tapint�ssal �rz�kelj�k a h�tp�nc�l, f�leg a sz�lek kem�nys�g�t. N�zz�k meg, nincs-e s�r�l�s a h�t, ill. a hasp�nc�lj�n. Teljesen m�s az esetleges sz�n, vagy mintahiba (ez nem gond, s�t ett�l m�g "k�l�nleges" is lehet), mit a p�nc�lon l�v� t�r�s, reped�s, deform�l�d�s, lepattan�s. �vatosan a l�b�hoz �rve �rezz�k, hogy "hat�rozott, er�s, izmos" mozdulatai vannak. Ezekn�l az �llatokn�l a tunyas�g, k�z�mb�ss�g nem a szel�ds�g mutat�ja, hanem kezd�d�, vagy m�r megl�v� betegs�g, vitaminhi�ny, esetleg rossz tart�si k�r�lm�nyek bizony�t�ka. Az egyszerre, egy p�rt�l sz�letett kicsik eset�ben a h�mek kisebbek, mint a n�st�nyek (�rdekes: n�lam most is vannak kistekn�s�k (5 db), most 2 h�naposak, �s az egyik m�r majd m�sf�lszer akkora, mint a t�bbi. Viszont a jellegzetess�geket figyelembe v�ve �gy n�z ki (tal�n, lehet), hogy h�m lesz). A korukat is el�g neh�z meg�llap�tani. Az egyszerre sz�letett �kszertekn�s�k 2 h�napos korukra m�r el�gg� elt�r� m�ret�ek, p�nc�ljuk sz�n�nek �rnyalata, mint�zata is lehet teljesen elt�r�. A megfelel�en tartott n�st�ny 3-4 �ves kor�ra el�rheti a 13-15 cm-es p�nc�lhosszt, m�g a h�m ugyanekkor 10-12 cm-es.

2. A tekn�s �letk�r�lm�nyeinek biztos�t�sa, �letter�nek kialak�t�sa

Az �kszertekn�s�k eredeti �l�helye igen t�vol esik t�l�nk. A v�r�sf�l� �kszertekn�s �szak Amerik�ban, Illions �llamt�l d�lfel� haladva eg�szen a Mexik�i �b�lig, a legt�bb foly�ban megtal�lhat�. B�r haz�nk �ghajlata az �v nagy r�sz�ben megfelel� a sz�mukra, valamint hallatlanul alkalmazkod� k�pesek, azonban a megszokott�l elt�r�, sz�ls�s�ges id�j�r�st rosszul viselhetik. Megbetegedhetnek, ez�rt tart�sukkor megfelel� m�ret�, �s az eredeti �l�hely�ket k�rnyezeti h�m�rs�kletben is ut�nz� �letteret kell sz�mukra biztos�tani. A probl�m�k sok esetben itt szoktak kezd�dni.

A hely�k, �letter�k m�rete: Az emberek k�ztudat�ban az �kszertekn�sr�l az 50.- Ft-osn�l alig nagyobb kis �llat jut az esz�be, melyeket az �zletekben l�t. Azonban ezek megfelel� tart�s mellett az �vek sor�n ak�r 25-30 cm-esre is megn�nek. Egy kifejlett feln�tt p�r tart�s�hoz m�r legal�bb egy kb. 300-400 literes (60 cm x 60cm x 100-120 cm) akvaterr�rium sz�ks�ges a nagyj�b�l megfelel� �lett�r kialak�t�s�hoz, mely legal�bb f�lig van v�zzel. Persze egy kistekn�s m�g ak�r egy kisebb konyhai m�anyag ed�nyben is k�nyelmesen elf�rne, viszont megfelel� tart�si k�r�lm�nyek k�z�tt sz�pen fejl�dik, �s id�vel ez nem lesz el�g sz�m�ra. �ltal�nosan elfogadott m�ret: Akvaterr�rium hossza = h�tp�nc�l hossz x 5 (cm) Akvaterr�rium sz�le = h�tp�nc�l hossz x 3 (cm) �letter�k kialak�t�s�n�l vegy�k figyelembe, hogy az els� 3-5 �v alatt fejl�dik a legl�tv�nyosabban. Teh�t az els� hely�k kialak�t�s�n�l m�r olyan m�retet v�lasszunk, ami ugyan nem t�l nagy (ez egy�bk�nt egy�ltal�n nem baj), de nem is kicsi, �gy nem kell m�r j�v�re kicser�lni nagyobbra. Az els� 3 �vben elegend� egy j�l berendezett 40-60 literes akvaterr�rium is, melyben a kis tekn�s�nk j�l mutat, de az id� m�l�s�val majd egy nagyobbr�l kell gondoskodni. A tekn�s�k megfigyel�s�n�l, b�r tal�ltak kisebb-nagyobb csoportokba ver�d�tt tekn�s�ket, semmi nyomot nem tal�ltak arra, hogy valamilyen k�z�ss�gben �ln�nek. Ennek ellen�re a fajfenntart�s, �s az �let rendje alapj�n ezeket a m�reteket egy tekn�sre, vagy egy p�rra vonatkoztatj�k. T�bb n�st�ny, vagy f�leg egy-t�bb n�st�ny, �s t�bb h�m tekn�s eset�n (a p�rz�skori rivaliz�l�st is figyelembe v�ve) ezeket a m�reteket lehet�s�g szerint jelent�sen n�velni kell. Vagy k�l�n kell �ket tartani. Az �kszertekn�s�k el�szeretettel napoznak. Ez�rt a naps�t�st a lak�sban l�mp�val "p�toljuk". A napoz� m�rete legyen kb. a v�zfel�let 1/3-a. Legc�lszer�bb �gy kialak�tani (v�z tetej�n l�v�, feler�s�tett, t�lcaszer� napoz�), hogy alatta szabad v�zter�let maradjon. Ez�ltal a mozg�si ter�let�k nem cs�kken jelent�sen. Fontos, hogy a napot ut�nz� l�mpa ne az akvaterr�riumot vil�g�tsa meg, hanem a napoz�hely�ket meleg�tse. A l�mp�t olyan t�vols�gra kell �ll�tani, hogy esetleg egym�sra felkapaszkodva ne �rhess�k el. Az �g� teljes�tm�nye legyen akkora, hogy ebb�l a biztons�gos t�vols�gb�l is kell�, nem t�l nagy (kb. 25-30 fok) meleget adjon. Sokan aj�nlj�k az UV l�mpa haszn�lat�t, mert az UV f�nyek, �tjutva az �llat b�r�n, seg�tik a D-vitamin szint�zist, mely n�lk�l�zhetetlen a kalcium be�p�l�s�hez a csontokba. Az UV l�mpa haszn�latakor is vigy�zni kell a megfelel� t�vols�gra. Ha meg tudjuk oldani, hogy ny�ron az �kszertekn�s�k napos helyen legyenek (nem k�zvetlen t�z� napon), akkor t�lire nem felt�tlen�l sz�ks�ges ez a plusz beruh�z�s. K�l�n�sen akkor nem, ha tekn�seinket rendesen t�pl�ljuk, hiszen a megfelel� takarm�nyoz�ssal elegend� vitamin jut a szervezet�kre, �gy nem biztos hogy hasznos�tj�k a beszerelt UV l�mpa f�ny�t.

A v�z min�s�ge, m�lys�ge aljzata: Ezeknek a tekn�s�knek f� �letter�k a v�z, annak ellen�re, hogy t�d�vel l�legeznek. T�pl�l�kuk t�bb mint 95%-nak elfogyaszt�s�n�l a nyel�skor nagy szerepe van a v�znek, mely azt seg�ti. Az �kszertekn�s�k a parton tal�lt �lelmet is a v�zbe viszik, vonszolj�k, kiv�ve, ha az olyan kicsi, hogy mire megfordulnak a v�z fel�, m�r le is nyelik. Egy kifejlett p�ld�nynak gyakorlatilag nincs ellens�ge, mert minden harap�st�l megv�di �ket a p�nc�ljuk. Ezt azonban nem tudj�k, �s vesz�lyhelyzet �rz�kel�sekor �szt�n�sen a v�zbe, annak is az alj�ra menek�lnek. B�r a tekn�s�k nem annyira �rz�kenyek a v�z tisztas�g�ra, mint a halak, de a "piszkos", boml� anyagokkal telt v�zben a megbeteged�s val�sz�n�s�ge, �s egyes fert�z�sek elterjed�se sokkal nagyobb val�sz�n�s�g�. Viszont ann�l ig�nytelenebbek, hogy sz�ks�g legyen k�l�nb�z� v�zmin�s�gi �rt�kek be�ll�t�s�ra, mint az akv�riumban tartott halakn�l. A sz�p, tiszta v�zben �szk�l� tekn�s biztos szebb l�tv�ny, mint ha alig l�tjuk a h�t�t a z�ldes-barn�s, �lland�an felkavarod� iszapos v�zben. A v�z tiszt�n tart�s�ra t�bb lehet�s�g is van. Ezeket �ltal�ban a p�nz�nk, �s a hely nagys�g�nak lehet�s�ge hat�rolja be. A legegyszer�bb, hat�kony v�zsz�r�t�l a t�bb akv�riumos (tekn�s�s - halas - n�v�nyes) rendszerig v�laszthatunk a lehet�s�gek k�z�tt. Mindezek ellen�re az�rt javasolt, hogy j�l m�k�d� sz�r�rendszerek eset�n is egy-k�t havonta cser�lj�k ki a vizet, alaposan tiszt�tsuk ki a hely�ket. Sokan �rvelnek amellett, hogy nem mindegy, mi van az akvaterr�rium alj�n. S�der, gy�ngykavics, k�z�zal�k, stb. Nem felt�tlen�l sz�ks�ges, b�r az �kszertekn�s�k nagy el�szeretettel turk�lnak az aljzatban. Az eg�sz apr� kavics alkalmaz�sa 1 �ves kor ut�n (!) viszont aj�nlott, mert az �kszertekn�s�k apr� k�veket is esznek. Mivel nincs foguk, ez seg�t nekik az em�szt�sben. Az �kszertekn�s�k kiv�l�an �sznak, nagyon j�l mozognak a v�zben, sok�ig a v�z alatt tudnak maradni. �ltal�nosan elfogadott a legal�bb kb. p�nc�lhossz m�sf�l szerese v�zm�lys�gnek az akvaterr�riumba. Abban is k�z�s a v�lem�ny, hogy minimum a p�nc�l sz�less�g�nek a m�sf�lszerese legyen. Ugyanis az �kszertekn�s�k �lland�an m�szn�nak, mindenhova kapaszkodnak, minek k�vetkezt�ben el�fordulhat, hogy a h�tukra billennek. �szt�n�sen, m�r a k�t napos kistekn�s is vissza tud fordulni, m�g a sz�razon is. Viszont sek�ly v�zben megt�rt�nhet, hogy nem tud rendesen megkapaszkodni a v�z felhajt� ereje miatt, �s nem tud vissza fordulni. Az ilyen balesetek szinte minden esetben fullad�shoz vezetnek. Az �kszertekn�s�k a v�zben alszanak. A term�szetben is kiv�lasztj�k maguknak a megfelel� v�zm�lys�get az alv�shoz, �gy tart�suk eset�n nek�nk kell ezt biztos�tani. Az el�bb eml�tett, �ltal�nosan elfogadott m�ret lehet�v� tesz sz�mukra az alv�s k�zbeni �ntudatlan leveg�v�telt. Felemelkednek, vagy egyszer�en a h�ts� l�bukkal felemelik magukat annyira, hogy a kis orruk kiemelkedjen a leveg�re. Nagyon �rdekes l�tv�ny. A megfelel� leveg�v�tel ut�n lassan visszaereszkednek, k�zben nyugodtan alszanak tov�bb. Fontos szempont a v�z h�foka. 1-2 �ves korig a legide�lisabb a 25�C - 28�C k�z�tti tartom�ny. Saj�t tapasztalataim alapj�n azokhoz csatlakozom, akik 2 �ves kor ut�n 22�C - 25�C h�m�rs�kletet javasolnak. Mindenk�pp javasolt a v�zf�t� berendez�s haszn�lata, mert hi�ba van a lak�sban folyamatosan t�len 22-23�C h�m�rs�klet, a v�z a p�rolg�si h� vesztes�ge miatt legal�bb 2-3�C-al alacsonyabb. Ez adott esetben ak�r 20�C al� is s�llyedhet. Ezen a h�m�rs�kleten az �kszertekn�s�k �letritmusa jelent�sen lelassul. Keveset esznek, keveset mozognak. Sokan ilyenkor szaladnak az orvoshoz, mert meg vannak gy�z�dve, hogy beteg a tekn�s. �s nem is olyan lelkes�t� l�tv�ny az �lland�an mozdulatlan, v�zben lebeg� tekn�s. Mindenk�pp javasolt a megfelel� m�ret�, �ll�that� h�fok� v�zmeleg�t� haszn�lata. Valamivel dr�g�bb, mint a hagyom�nyos v�zmeleg�t�, viszont egyszeri befektet�s, amely hossz� t�von megt�r�l. Nem kell idegeskedni, hogy magas, vagy alacsony (kikapcsoljuk, vagy bekapcsoljuk) a v�z h�foka. Nem aj�nlom viszont, ak�r hagyom�nyos, ak�r szab�lyz�s v�zmeleg�t� tapad�korongos feler�s�t�s�t az akvaterr�rium oldal�ra. Csak v�dett helyre! Egy 3 �ves �kszertekn�s m�r megy a v�z alatt, mint egy buld�zer, addig-addig piszk�lja, m�g le fog v�lni, b�rmilyen hihetetlen. Ut�na hozz�veri az oldal�hoz, vagy az alj�n a k�vekhez, minek k�vetkezt�be egyszer csak el fog repedni. Ezut�n az akvaterr�riumba ny�lva k�sz a baj. A v�zmeleg�t�t lehet�leg a sz�r�b�l �raml� v�z �tj�ba helyezz�k el �gy, hogy a tekn�s�k ne tudjanak hozz� f�rk�zni. Lehet kapni ugyanilyen, de f�mh�zas v�zmeleg�t�t, mely kifejezetten h�ll�s akv�riumokba k�sz�lt. Persze ez is valamivel dr�g�bb, de teljesen biztons�gos.

A hely�k, �letter�k tiszt�t�sa: A hely�k takar�t�sakor, erre az id�re vegy�k ki az �kszertekn�s�ket, �s tegy�k m�s, biztons�gos helyre. A legfontosabb, �s nagyon aj�nlom, hogy ne haszn�ljunk semmilyen vegyszert (hypo, stb.) B�rmennyire is �t�bl�tj�k ut�na a hely�ket, valamennyi kis marad�k mindig ott marad. B�r ilyen kis mennyis�gben �ltal�ban imm�nisak r� az �kszertekn�s�k, de sose lehet tudni, melyik �kszertekn�s �ppen mire �rz�keny. Norm�l takar�t�sn�l, v�zcsere el�tt kem�nyebb ecsettel, k�r�mkef�vel a napoz�n, az akv�rium oldal�n, egy�b el�rhet� helyeken a lerak�d�sokat letakar�thatjuk. Egy ilyen takar�t�s alkalm�val b�tran fogjuk meg az �kszertekn�st, �s puha ecsettel, vagy kef�vel tiszt�tsuk meg a h�tp�nc�lj�t. Sok "szm�tyit" takar�thatunk �gy le, mely a v�zben r�tapad, �s a napoz�s alkalm�val r�sz�rad a h�tp�nc�lra. Az ecsetet, kef�t haszn�ljuk a berendez�sek tiszt�t�s�n�l is. A sz�r�bet�tet j� alaposan mossuk ki tiszta, foly�v�zben. Nagyon j�l lehet az ilyen takar�t�sokat v�gezni kerti csapn�l, vagy panelba, emeletes h�zba, a f�rd�szob�ba. Nagyon j�l tud takar�tani a zuhanyr�zsa is. Mikor k�szen vagyunk, rakjunk vissza mindent, lehet�leg ugyanabban az elrendez�sben, majd t�lts�k fel v�zzel. Fontos, hogy k�zel megfelel� h�fok� vizet tegy�nk bele, ne kelljen v�rni �r�kig, m�g a v�zmeleg�t� f�t�s�vel el�rj�k a k�v�nt h�fokot. Ezut�n ind�tsuk be a f�t�-sz�r� rendszereket. Ha minden j�l �zemel, a v�zh�fok is megfelel�, tekn�s�nk mehet vissza a hely�re.

3. �kszertekn�s�k gondoz�sa

Etet�s: Az �kszertekn�s�k k�ztudottan moh� �llatok, am�g meg nem telik a hasuk, egym�st arr�bb l�kve nyomulnak az �tel�rt. Azt, hogy mit adjunk enni az �kszertekn�s�knek, el�gg� egy�ntet� a v�lem�ny. A f� t�pl�l�k az �l�, vagy fagyasztott hal. A fagyasztott halat ne forr� v�zben olvasszuk ki, mert a hal h�sa ez id� alatt sz� szerint sz�tf�, mire kiolvad. A tekn�s�kh�z ker�lve olyan lesz, mint a f�zel�k. A kishalakat egyben, az esetleges nagyobb halakat felv�gva adjuk oda. A m�g kicsi �kszertekn�s�knek els�sorban �l� v�r�s sz�nyogl�rv�t, v�zibolh�t, tubifex-et �rdemes adni. A tubifex-el �rdemes vigy�zni, a hozott adagot el�sz�r mossuk �t alaposan. Ha pici �kszertekn�s r�sz�re v�s�rolunk tubifexet, term�szetesen nem fogj�k egyszerre elfogyasztani az eg�sz mennyis�get. Ez�rt csak annyit adjunk a tekn�snek, amennyit v�rhat�an el fog fogyasztani. Ez a mennyis�g az els� pr�b�lkoz�sok ut�n id�vel ki fog alakulni. A megmaradt mennyis�get javaslom, hogy h�v�s helyen t�roljuk, �s gyakran cser�lj�k rajza a vizet. A most felsoroltakb�l nem szabad "bev�s�rolni", nagyobb mennyis�get venni, hiszen 1-2 napn�l tov�bb �gyis elpusztulnak. Vegy�k a f�rads�got, �s h�tk�znap mindig hozzunk frisset. A nagyobb �kszertekn�s�k etet�se ennyire nem k�r�lm�nyes. Sz�mukra bev�s�rolhatunk tartal�kba is. Egyes helyeken lehet kapni nagyobb, k�zepes, kicsi m�ret� fagyasztott halat. M�ret�kt�l f�gg�en vegy�nk �l�, vagy fagyasztott halat. Ezzel az etet�s�k is k�nnyebb, mert ak�r egyszerre is le tudj�k nyelni a megfelel� m�ret� halat, �gy a viz�k a marad�kokt�l nem nagyon koszol�dik. Bev�lt szok�s egy k�l�n ed�nyben etetni a tekn�s�ket, s�t �rdemes k�l�n-k�l�n etetni �ket. Ilyenkor nincs rivaliz�l�s, nyugodtabban esznek. T�bb �ves tapasztalataim szerint a legegyszer�bb a fagyasztott hallal val� etet�s. Mindig lehet kapni. T�p�rt�kben ugyanaz, mint az �l� hal. Nem versengenek �rte, nem kavarj�k fel a hely�ket, stb. Persze van, aki m�r csak a l�tv�ny�rt is ink�bb a nehezebben beszerezhet�, �ltal�ban dr�g�bb �l�halat v�lasztja. A m�sik nagyon cs�b�t� eles�g, a k�l�nb�z� sz�r�tott term�kek (halak, garn�l�k, r�kok, stb.). Csak kieg�sz�t�k�nt adjuk! Ugyanis ezeknek a sz�r�tott term�keknek, b�r a tekn�s�k szeretik, nincs j�form�n semmi tartalma, csak egy sz�raz v�z. Kalcium, vitamin, ami a legjobban kell, j�form�n nincs benne! Ami adhat� m�g: lisztkukac (�vatosan, mert nagyon zs�ros), kisebb csig�k, vizicsig�k, l�gy, p�k, f�ldigiliszta (szint�n zs�ros), sz�cske, t�cs�k, stb. Az �n feln�tt tekn�seim el�szeretettel esznek a kutya h�skonzerv�b�l is, peresze ezt is csak mint kieg�sz�t� kapj�k� Az �kszertekn�s�k szeretik, �s sz�ks�g�k is van n�v�nyi �telekre. Sal�ta, kivi, anan�sz, s�rgar�pa, ehet� v�zin�v�nyek, paradicsom, spen�t, stb. Az �kszertekn�s�k �let�k sor�n folyamatosan �llnak �t egyes �tkez�si fajt�kra. Kiskorukban az apr�, k�nnyen ehet�, em�szthet� t�pl�l�kokat v�lasztj�k. 1-2 �ves korukt�l a hal lesz a f� t�pl�l�kuk. Kifejlett korukra m�r a hal, �s a n�v�nyi t�pl�l�k kezd egyens�lyba ker�lni. A k�s�bbiek folyam�n a n�v�nyi t�pl�l�kok egyre jobban els�dlegess� v�lnak. Az �zletekben kaphat� �kszertekn�s t�pokat, vitaminokat, kieg�sz�t�ket haszn�lhatjuk, de ne ez legyen a f� fog�s! Nem szeretn�m kifelejteni az �zletekben kaphat� k�l�nb�z� gy�rtm�ny� "sz�vmix"-eket, melyeket ugyancsak kieg�sz�t�k�nt adjunk kedvenceinknek, mert t�p�rt�k�k igen alacsony. Nagy �ltal�noss�gban elfogadott v�lem�ny, hogy a kicsi, 1 �vn�l fiatalabb �kszertekn�st lehet�s�g szerint minden nap etess�k. Azt�n sz�p lassan �t�llhatunk a 2 napi, 3-5 �ves kor k�z�tt a heti k�tszeri etet�sre. 5 �ves kor felett m�r lehet heti egyszeri �tkez�st alkalmazni. Vigy�zni kell a t�letet�ssel is, az �kszertekn�s a szabadban vagy n�v�nyeket eszik (f�leg feln�tt korban) vagy pedig k�nytelen vad�szni. K�nnyen bel�thatjuk, hogy a zs�km�ny szerz�s neh�z feladat, ez�rt az �kszer teken�s nagyon fal�nk �llat, mindent megeszik, ami az �tj�ba ker�l. Ezt a szok�sukat megtartj�k a fogs�gban is, �ppen ez�rt nagyon k�nny� elhizlalni �ket. Mindenk�ppen nek�nk kell kontroll�lni az etet�seket, �gy j� kond�ci�ban tarthatjuk tekn�seinket. Nagyon fontos az etet�s rendszeress�ge, �s az id�pontja. Egy id� ut�n k�pesek "megtanulni", mikor kapnak kaj�t. Ha kitartunk m�dszeresen a meghat�rozott id�ben t�rt�n� etet�s mellett, egy id� ut�n elfelejteni sem tudjuk. A 2-3 napi, heti etet�si rendszerben lehet a legjobban kihaszn�lni a f� etet�sek k�z�tti id�ben a vitaminok, kieg�sz�t�k adagol�s�t. Az �kszertekn�s�k meg�rzik az �vszakok v�ltoz�sait, �s ez befoly�solja �tkez�s�k mennyis�g�t. �szt�l tavaszig �rz�kelhet�en kevesebbet esznek, mint ny�ron. A tekn�s�k hajlamosak, hogy n�ha megegy�k az �r�l�k�ket. Nincs r� eddig elfogadhat� magyar�zat, de nem kell megijedni. �k tudj�k, de mi m�g nem, hogy ezt mi�rt teszik. Mivel a megfigyel�sek szerint ezek �ltal�ban �tkez�s ut�n t�rt�nt esetek, val�sz�n�nek tartj�k, hogy a tekn�s�k em�szt�s�vel, vagy annak el�seg�t�s�vel lehet kapcsolatba. Egy l�nyeges k�rd�s m�g, hogy alkalmank�nt mennyit adjunk enni az �kszertekn�snek. Mivel moh� �llat, ennek megfelel�en is eszik. A kifejlett �kszertekn�s az ujjnyi vastag halakat egyben nyeli le, m�g a farka kil�tszik a sz�j�n, de m�r megy a k�vetkez��rt. Na, amikor m�r kezdi forgatni, sz�tcinc�lni, v�logatni, azt a darabot m�g hagyjuk ott, de m�sikat m�r ne adjunk.

Betegs�gek: A fogs�gban tartott �kszertekn�s�knek �ltal�ban k�t "gyakori" betegs�ge fordul el�.

1. Hi�nybetegs�g - Vitamin �s kalcium hi�ny. Az oka �ltal�ban: Nem megfelel� �trend! A tekn�s�k f� t�pl�l�ka legyen az �l�, vagy eg�szben lefagyasztott hal, melyben megtal�lhat�k a sz�mukra sz�ks�ges vitaminok �s kalcium is. Ne feledkezz�nk meg arr�l, hogy az �kszertekn�s�k ig�nylik a n�v�nyi eredet� t�panyagokat is, valamint az egy�b kieg�sz�t� �telekb�l valamit mindig tal�lnak, amire sz�ks�g�k van. �ltal�ban a vitamink�sz�tm�nyeket nem nagyon szeretik, ez�rt a f� �tkez�s el�tt pr�b�ljunk adni bel�le, mikor m�g "�hen akarnak halni".

2. T�d�gyullad�s. �szrevehetj�k, ha az �kszertekn�s folyamatosan ferd�n �szk�l a v�zben. El�rehaladott �llapotban (mint az emberekn�l a megf�z�s) szipog, esetleg folyik az orra, vagy k�nnyezik a szeme. Ez akkor fordulhat el�, ha nem voltunk el�g el�vigy�zatosak, tiszt�t�s ut�n m�g hideg volt a v�z, mikor visszaraktuk. Vagy mikor kivett�k, hideg, esetleg huzatos helyen volt. A leggyakoribb oka az, hogy a vizet b�r meleg�tj�k, elfeledkez�nk arr�l hogy az akvaterr�rium tetej�t lefedj�k, �gy a tekn�s�k b�r melegv�zben vannak m�gis k�nytelenek az ann�l j�val hidegebb leveg�b�l l�legezni, ami t�d�gyullad�shoz vezet.

Teny�szt�s: Ha h�zilag kistekn�s�ket szeretn�nk, ahhoz el�sz�r is kell k�t ellent�tes nem� ivar�rett tekn�s. A tekn�s�ket vagy kerti t�ba tartjuk, ahol a t� k�r�l a n�st�ny tal�l mag�nak toj�srak� helyet, vagy a lak�sban az akvaterr�riumot kell akkor�ra k�sz�teni, hogy toj�srak� hely is elf�rjen benne.

A toj�srak� hely m�rete lehet�leg egy 30x30 cm-es hely legyen, mely legal�bb 15 cm m�ly. Ezt t�lts�k fel homok, �s f�ld kever�k�vel. Az�rt aj�nlok ekkora m�retet, mert a toj�sok hely�nek �s�sa k�zben a tekn�s lap�tolja �m rendesen a f�ldet. Ha kicsi helye van, a kikapart f�ld nagy r�sze hamar a viz�kbe ker�l. �rdemes k�rben egy l�pcs�szer�, 2-3 cm magas peremet rakni, ami sok sz�tsz�r�d� f�ldet felfog. Vagy a toj�srak� hely legyen ennyivel alacsonyabb a k�rnyez� r�sz szintj�n�l. A k�zhiedelemmel ellent�tben az �kszertekn�s�k sz�vesebben rakj�k a toj�sokat a f�ldbe, mint a homokba. Amikor a n�st�ny a toj�sokat lerakta, �rdemes azokat nagyon �vatosan kiszedni, �s egy nagyobb, v�z�ll� (m�anyag) dobozba berakni. Az�rt kell kiszedni (f�leg az akvaterr�riumb�l), mert a k�vetkez� toj�srak�s ideje j�val hamarabb elk�vetkezik, mint a kikel�s, �gy az el�z� toj�sokat ki fogja kaparni az �j hely elk�sz�t�se k�zben. M�sr�szt az esetleg kikel� kistekn�st a nagyok zs�km�nynak v�lik, �s adott esetben el is fogyaszthatj�k, hisz m�g nagyon puha a p�nc�ljuk. A doboz alj�ra tegy�nk p�r centi vastagon tiszta, lehet�leg kvarchomokot, vagy perlitet, melyet benyirkos�tunk. A toj�srak�s napj�n m�g lehet forgatni a toj�sokat, de k�s�bb m�r nem aj�latos. A toj�sok h�ja nagyon v�kony, k�nnyen horpad, �s k�nnyen kiszakad, ez�rt nagyon vigy�zzunk. A toj�sokat a dobozba tegy�k egym�s mell�, de ne �rjenek �ssze. Legal�bb f�l centi legyen k�z�tt�k. Mikor mindegyik toj�st kiszedt�k, a dobozban l�v� toj�sokat �vatosan sz�rjuk be kvarchomokkal, vagy perlittel, hogy elfedje legal�bb 1 cm magasan, �s kell�en nedves�ts�k be. A toj�sokat 25-30�C h�m�rs�kleten, megfelel� egyenletes p�ratartalomba kell tartani a kel�sig. Legegyszer�bb erre keltet�t haszn�lni. A kistekn�s�k, megfelel� v�z ut�np�tl�ssal 59 �s 112 nap alatt kelnek ki f�gg�en a h�m�rs�klett�l. A kikel� kistekn�s�ket egy tiszta viz� ed�nybe tegy�k, melyben a v�z 25�C-28�C h�m�rs�klet�, �s 5-6 cm m�ly. A has p�nc�lon a kikel�skor el�fordulhat m�g viszonylag nagy a szikzacsk�. Nem szabad hozz�ny�lni! A szikzacsk� p�r nap alatt sz�p lassan elt�nedezik, �s a helye teljesen begy�gyul. Am�g ez a szikzacsk� fel nem sz�v�dik, kistekn�s�nk nem fog sokat enni, mert m�g a szikzacsk� is t�pl�lja. Az�rt nem �rt betenni m�r a m�sodik nap �l� v�zibolh�t, vagy �l� v�r�s sz�nyogl�rv�t. A viz�ket aj�nlatos mindennap cser�lni, hely�ket kitiszt�tani. Mikor kikel a kistekn�s, kicsit hurkaszer� a teste, p�nc�lja. Egy nap alatt lassan "sz�tter�l", �s felveszi �ltalunk ismert, megszokott form�tum�t. Amikor m�r akkor�ra megn�ttek, hogy kisebb haldarabokat is elfogyasztanak, betehetj�k �ket m�ret�knek megfelel� akvaterr�riumba. El�tte m�g nem �rdemes, mert az akvaterr�rium sz�r�je a v�zibolh�t, tubifexet, v�r�s sz�nyogl�rv�t sz�p lassan �sszegy�jti, k�rba megy, r�ad�sul a sz�r� is hamar eldugul. Tov�bbi gondoz�suk megegyezik a feln�ttek�vel.

H�m tekn�s	H�m tekn�s
N�st�ny tekn�s	N�st�ny tekn�s